Bezárás
kórházi fertőzések

Hivatalosan 541-en haltak meg tavaly kórházi fertőzés miatt, de a valós adat jóval több is lehet

A Társaság a Szabaságjogokért (TASZ) vette észre, hogy hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján. A jogvédő szervezet szerint az adatok összességében romló tendenciát mutatnak, és az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A TASZ elemezte az ÁNTSZ honlapjára november 11-én, a tavaly kitolt határidőhöz képest is tíznapos csúszással feltöltött összefoglaló jelentést a 2018-as kórházi fertőzésekről. A jogvédő szervezet értékelése szerint a dokumentum a korábbiaknál valamivel közérthetőbb ugyan, de még mindig inkább a szakmának szól, és nem a nagyközönségnek készült. Pozitívum, hogy több magyarázó ábra, táblázat és grafikon szerepel benne, és ezeknek köszönhetően áttekinthetőbb az előző évekről szóló beszámolóknál.

A civil szervezet összefoglalta a jelentésben foglalható legfontosabb adatokat, és arra jutott, hogy tavaly a legfontosabb mutatókban romlott a helyzet a korábbi évekhez képest.

  • Az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik.

2013-ban 10.000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, 2018-ban pedig már 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Tavaly összesen 5442 eset fordult elő, ami 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt, és a fertőzést leggyakrabban katéter használata okozza.

  • A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik.

2017-ben 27,4, és 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.

  • Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott.

Míg 2017-ben 18,2 jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.

  • Az alkoholos kézfertőtlenítő használata messze elmarad az EU-s átlagtól.

A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.

„Bár a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem tudjuk meg a legérdekesebb adatokat: hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben.” – mondta Asbóth Márton, a TASZ jogásza.

“Ha helyesen számolunk, akkor tavaly a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15.051 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. Ráadásul nem is az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie, vagyis a tényleges adat jóval magasabb lehet.” – tette hozzá Asbóth.

Az Átlátszó 2016-ban cikksorozatban foglalkozott a kórházi fertőzésekkel: bemutattuk a szuperbaktériumokat, kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést, interjút készítettünk az egyik fertőzésben elhunyt kisbaba édesanyját képviselő ügyvéddel, bemutattuk a 2007-2014 között bejelentett fertőzések számát, és a 2005-2010 közötti multirezisztens baktériumok okozta fertőzések adatait, megszólaltattunk egy ma már Svédországban dolgozó magyar orvost, összegyűjtöttük olvasóink horrorsztorijait, és egy 68 éves férfi tragikus esetét részletesen ismertettük.

Kórházi szuperbaktériumok – a szívműtét sikerült, de a beteg meghalt

A hozzátartozók persze nem unják meg ezredszer is végiggondolni, hol volt az a pont a 68 éves M. Ákos történetében, ahol másképp kellett volna dönteni.

Címlapkép: MRSA-baktérium (forrás: CDC/Wikipedia)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom