Bezárás
Nemzetközi kapcsolatok

Továbbra sem egyeztetnek velünk az ukránok egy félbehagyott atomerőmű befejezéséről

Ahogy júliusban részletesen beszámoltunk róla, az ukrajnai Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek el, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta ott rozsdásodnak, vetemednek a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben, fagyban. Ez a magyar határtól csak 500 km-re van. A terjedési modellek szerint egy Csernobil-szintű baleset esetén Magyarország is nagyot kaphatna a sugárdózisból, attól függően, hogy éppen milyen akkor az időjárás. Azaz kicsit sem mindegy nekünk, mi épül Hmelnickij-ben, viszont egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy erről fogalmunk sincs. A jelek szerint az ENSZ sem kap kielégítő tájékoztatást Ukrajnától.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében tájékoztatnia kell a projektről és a beruházás lehetséges környezeti hatásairól a potenciálisan érintett országokat. Vagyis környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatnia: ebben azt vizsgálják a hatóságok, hogy a felépítésük és üzemeltetésük során milyen hatással lehetnek a környezetre a nukleáris blokkok. Mivel egy atomerőmű esetében ezek a hatások az adott ország határain is túlnyúlhatnak, ezért ebben az eljárásban más országok is részt vehetnek.

Ez úgy zajlik, hogy a beruházást végző ország (jelen esetben Ukrajna) értesíti az eljárás megindításáról a potenciálisan érintett országokat, akik jelzik, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Ha igen, akkor megkapják a vizsgálati anyagokat, ami alapján kérdéseket tehetnek fel, állást foglalhatnak, vagy adott esetben jogi lépéseket is tehetnek. A lakosság pedig közmeghallgatás keretében kap tájékoztatást a projektről, és szintén kérdezhet, véleményt nyilváníthat.

Az ENSZ a földi halandók számára egy átláthatatlan konglomerátum, rengeteg egyezménnyel, protokollal és bizottsággal. Az egyik ilyen az UNECE, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (van ilyenje Afrikának, Ázsiának stb. is). Tevékenysége laikusok szintjén ugyancsak nehezen követhető: az UNECE a statisztikától az erdőgazdálkodásig mindenfélével foglalkozik. Környezetvédelemmel, környezeti politikával is. Ezen belül több fontos nemzetközi egyezményt is tető alá hoztak, cikkünk szempontjából az Espoo-i Egyezményt kell megemlíteni.

Az 1997-ben életbe lépett Egyezmény arról szól, hogy hogyan kell lefolytatni a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásokat. Emellett azt is előírja az aláíró országok számára, hogy nagyobb beruházások tervezésekor értesítik egymást, és konzultálnak az esetleges nemzetközi hatásokról. Ha ez nem teljesül, akkor az UNECE-hez lehet fordulni – ezzel a lehetőséggel környezet- és jogvédő szervezetek előszeretettel szoktak is élni. Ilyenkor az UNECE vizsgálatot indít, és indokolt esetben felszólítja a renitens országokat a megfelelő viselkedésre és a jog betartására. Egy-egy ilyen vizsgálat évekig is el tud húzódni, és valójában nem jár szankciókkal a jogsértés.

A Hmelnickij-i atomerőmű esetében komoly zavarok mutatkoznak ebben a folyamatban, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki nem érti igazán, mi történik ebben a projektben. Azt a legutóbbi cikkünkben is megírtuk, hogy az illetékes agrárminisztérium állítása szerint Magyarország évek óta nem kap semmilyen információt az ukrán féltől. Az ukránok ugyanakkor informális keretek között állítólag azt mondták, hogy Magyarország elmulasztott valamilyen határidőt. Az Agrárminisztérium ezt tagadta. Ezzel szemben Ausztriában viszont annak rendje-módja szerint lezajlott az egyeztetési folyamat, közmeghallgatással meg mindennel.

Csernobil után, harminc éve félbehagyott reaktorblokkokat helyeznének üzembe Ukrajnában

Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben.

Sajnos sem a magyar agrárminisztérium, sem az ukrán energiaügyi és környezetvédelmi minisztérium nem válaszolt a megkeresésünkre, amelyben tisztázni szerettük volna a helyzetet. Az ügyben azonban jelenleg folyik egy vizsgálat az UNECE berkein belül, ami arra irányul, hogy kiderüljön: Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően bonyolítja-e az eljárást. A tárgyalások jegyzőkönyvei elérhetőek az interneten, mondjuk ember legyen a talpán, aki ezekre magától rábukkan, mindenesetre mi most átnéztük az elmúlt két év dokumentumait. Ezek alapján röviden a következő kép bontakozott ki előttünk (ami egyben betekintést ad az ENSZ őrjítő bürokráciájába és lassúságába):

Lengyelország 2017-ben jelezte az UNECE felé, hogy Ukrajna a projekt 2015-ös befagyasztása után újraindította a folyamatot és a környezeti hatásvizsgálati eljárást. Lengyelország erről azért értesítette az UNECE-t, mert 2012-2015 között már folyt egy vizsgálat az UNECE égisze alatt ugyanebben az ügyben, csak a projekt 2015-ös szüneteltetésével az UNECE-vizsgálat is megállt.

Némi levelezés és tanakodás után az UNECE úgy vélte, hogy valóban újraindulhatott a Hmelnickij-projekt, ezért 2018 végén felkérte Ukrajnát, hogy ezt az információt 2019. február 15-ig hivatalos levélben is erősítse meg. Emellett kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban is, hogy az összes érintettet értesítette-e Ukrajna a környezeti hatásvizsgálati eljárásról, és kérték az értesítések, hatóságokkal való egyeztetések másolatát. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az érintett országok: Belorusszia, Lengyelország, Ausztria, Románia, Magyarország, Szlovákia, Moldávia. Ők is 2019. február 15-ei határidőt kaptak annak megválaszolására, hogy értesítve lettek-e az eljárásról és részt vettek-e benne. (2018. decemberi jegyzőkönyv, 52-58 paragrafus.)

Február végéig mindenki válaszolt is. Ezek alapján az UNECE azt a következtetést vonta le, hogy tényleg elindultak a határokon átnyúló egyeztetések, de nem minden érintettel egyformán. Ausztriával, Lengyelországgal és Belorussziával megfelelően folyt az eljárás, viszont Szlovákia és Moldávia úgy nyilatkozott, hogy utoljára 2017-ben kaptak tájékoztatást, Magyarország 2015-ben, Románia pedig állítólag 2013-ban. Az UNECE újra tisztázó kérdések megválaszolására kérte Ukrajnát, 2019. augusztus 9-i határidővel, és Moldova, Szlovákia, Magyarország is újabb kérdéseket kapott. (2019. áprilisi jegyzőkönyv, 72-78 paragrafus.)

Ausztria, Belorusszia és Lengyelország 2019. július-augusztusában megerősítette, hogy náluk lezajlottak a tárgyalások, és ezzel lezártnak tekintik a határon átnyúló egyeztetési folyamatot. A többi ország is válaszolt a Bizottság kérdéseire, kivéve Ukrajnát, így Ukrajna újabb határidőt kapott 2019. november 11-ére. (2019. októberi jegyzőkönyv, 60-65 paragrafus.)

Az eddigi legutolsó bizottsági ülés most publikált jelentése (60-63. paragrafus) megállapítja, hogy Ukrajna, bár válaszolt az utolsó határidőre, de semmilyen kézzelfogható, konkrét információt nem adott arra nézvést, hogy hogyan áll és mi a tervezett lefolyása a Magyarországgal, Romániával, Moldovával és Szlovákiával folytatandó konzultációs eljárásnak.

Az UNECE most 2020. február 14-ig várja Ukrajna teljes körű tájékoztatását az üggyel kapcsolatban, és a március 16-19-ei ülésen tárgyalják majd az ügyet. Elképzelhető, hogy ekkor az információgyűjtési szakaszból átkerül majd az ügy a vizsgálati szakaszba, amelynek során minden érintett félnek meg is kell majd jelennie meghallgatásokon. Mindennek a végén egyszer majd kimondhatják a jogsértést, és felszólíthatják Ukrajnát a nemzetközi jognak megfelelő környezeti hatásvizsgálat lefolytatására. Hogy addig hány év telik még el, és közben mi történik valójában Hmelnickijben, az nagy kérdés.

Fülöp Orsolya

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom