Bezárás
jóhiszemű befektetők

Ismerd meg a milliárdosaidat: Mészáros Lőrinc felkerült egy európai gazdaglistára is

161 ezer évig kellene dolgoznia egy minimálbéren fizetett magyarnak ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc vagyonának megfelelő összeget keressen – többek között így mutatja be Magyarország második leggazdagabb emberét egy az európai milliárdosokról készült gazdaglista (PDF). A kiadványt a legnagyobb európai vállalatok és tulajdonosaik tevékenységét monitorozó civil szövetség, a European Network of Corporate Observatories (ENCO) készítette, a Magyarországgal foglalkozó fejezetet az Átlátszó adta a tanulmányhoz, melyben a dollármilliárdos felcsúti gázszerelő mellett a világ tíz leggazdagabb embere közül is kettő szerepel: a Louis Vuitton-t és egyéb luxusmárkákat gyártó LVMH tulajdonosa, Bernard Arnault, és a Zara divatmárkát, valamint a több francia újságot is birtokló Amancio Ortega.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Adóelkerülés, sok megnyert közbeszerzés, átláthatatlan céges háttér, környezetkárosítás, rossz munkakörülmények és átlag alatti fizetések a munkavállalóknak: a hatalmas vagyonok megszerzésének Európa-szerte hasonló a receptje sok esetben – írja az ENCO kiadványa. A dokumentum emlékeztet: a 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott az európai multimilliomosok száma, és ezek az emberek lobbizással, pártfinanszírozással, az általuk birtokolt médián keresztül és egyéb módokon Európa-szerte egyre nagyobb befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra is.

Az “Ismerd meg a milliárdosaidat” címmel megjelent tanulmány hosszan részletezi a gazdasági és politikai hatalom összefonódását Európában: Franciaországban szinte minden sajtótermék néhány multimilliomos kezében van. A Cseh Köztársaságban 2017-ben lett miniszterelnök a milliárdos vagyonnal bíró Andrej Babiš. Az Egyesült Királyságban a Brexitet támogatta a szakszervezetekkel és környezetvédőkkel is komoly konfrontációt vállaló, az egyik legnagyobb európai műanyaggyártó vállalat, az INEOS tulajdonosa, Jim Ratcliffe.

Magyarország multimilliomosai közeli kapcsolatban vannak Orbán Viktor miniszterelnökkel és családjával. Közép-Kelet Európa leggazdagabb oligarchái a kontinens többi részén is terjeszkednek: a cseh Daniel Kretinsky (a Forbes szerint nettó 2,6 milliárd eurós vagyonnal) a szlovák gáziparba, német, valamint francia szénbányákba, és francia lapkiadókba is befektetett (például a Le Monde-ot kiadó vállalatban is tulajdont szerzett). Franciaországban a katonai repülőket gyártó Dassault cég korábbi vezetője, Serge Dassault sokáig a francia szenátus tagja volt, az egyik fia, Olivier pedig ma is parlamenti képviselő.

A kiadvány készítői hangsúlyozzák: ezeknek az embereknek és családoknak nem a gazdagsága a probléma, hanem a hatalmas vagyon-koncentrációból eredő következményeket, és az általuk szerzett befolyást igyekeznek bemutatni, amit a gazdaságra, a környezetre és a politikai életre gyakorolnak Európa-szerte.

Forrás: ENCO

A kiadvány által bemutatott milliárdosok egyike, Jim Ratcliffe a The Sunday Times szerint a harmadik leggazdagabb brit, 12,8 milliárd eurós vagyonnal. Ratcliffe az INEOS vegyipari cég alapítója, vezérigazgatója és fő részvényese. Ő volt a jelenleg tiltott  ún. repesztéses olajbányászat (fracking) Egyesült Királyság-beli bevezetésének egyik kezdeményezője, s annak idején az ügy előmozdítása érdekében a brit környezetvédelmi minisztérium (DECC) egy korábbi vezető tisztviselőjét alkalmazta a cégénél. A cégein kívül két luxusjacht, több szálloda, s egyebek mellett a Lausanne-Sport nevű svájci fociklub tulajdonosa is.

Amikor Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása miatt több nagybefektető kivonult Szaúd-Arábiából, az INEOS 1,8 milliárd eurót fektetett be egy ottani petrolkémiai komplexbe. A 2018-ban 1,2 milliárd eurós profitot termelő cég fő részvényesét, Ratcliffe-et 2018-ban lovaggá avatta a brit királynő. A milliárdos vállalkozó még abban az évben Monacóba költözött a kedvezőbb adózás miatt. Az INEOS alapításának 20. évfordulóján, 2019-ben címert csináltatott a cégnek, “Jöttem, láttam, győztem” felirattal. Az évi több millió tonna széndioxidot és más káros anyagot kibocsátó INEOS-t több környezetkárosító balesetért is felelősnek tartják.

Ratcliffe nyíltan támogatta a Brexitet, de sokak szerint nem annyira hazafias érzelmektől fűtve, hanem inkább azért, hogy így szabaduljon meg a szigorúbb uniós környezetvédelmi előírásoktól.

Forrás: ENCO

A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez is szerepel az ENCO által bemutatott befolyásos milliárdosok között. “A futballt (a pénzzel) örökre tönkretevő 12 ember egyike” – így mutatta be a Politico című újság 2015-ben a spanyol üzletembert. Pérez fiatal mérnökként először egy építőipari lobbi-szövetségnél szerzett jó kapcsolatokat, első mentora, a francoista Juan de Arespacochaga, Madrid korábbi polgármestere segítségével. Karrierjét a közigazgatásban folytatta, s mostanra a spanyol médiával, a politikával, a szakszervezetek vezetőivel és az igazságszolgáltatás több tagjával is remek kapcsolata van.

Az 1,8 milliárd euróra becsült vagyonnal bíró spanyol vállalkozóról széles körben azt tartják, hogy legfontosabb üzleti megállapodásait a Santiago Bernabéu stadion VIP lelátóján köti, ahol rendszeres vendég a spanyol társadalmi elit. Amikor a Real Madrid elnöke lett, a klubnál több tisztséget a spanyol fejlesztési minisztérium korábbi vezetőinek adott. Pérez legnagyobb cége, a Grupo ACS 2006-ra a Spanyolországban a legnagyobb értékben közbeszerzést nyerő vállalat lett.

A cégeivel a világ szinte minden részén jelen lévő Florentino Pérez kétes ügyeiről rendszeresen jelennek meg hírek, ám a spanyol igazságszolgáltatás érinthetetlenként kezeli a befolyásos vállalkozót.

Legbotrányosabb ügye a 2012-ben egy Földközi tengeri vízalatti gáztározó építése volt (a Castor-projekt). A tározót  nem sokkal a megnyitás után be kellett zárni, mert több közeli településen 4-es erősségű földrengéseket okozott, amikor elkezdték azt gázzal feltölteni. Az ENCO kiadványa szerint ez a kudarcba fulladt projekt a spanyol adófizetőknek – a  gázszámláikon keresztül – 96 millió euróba került, s az ügyben ma is folyó perben több korábbi miniszter is érintett.

Pérez kapcsán a legutóbbi botrány amiatt tört ki, mert egy munkaügyi ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik cége által a királyi palotánál alkalmazott fogyatékkal élő dolgozókat megfelelő szünetek nélkül, napi 11 órát dolgoztatták, sokszor szerződés nélkül, s nem fizették ki a túlóráikat sem.

Forrás: ENCO

A svájci szélsőjobboldali nemzeti-konzervatív Néppárt (SVP) fontos embere Christophe Blocher, 9-10 milliárd eurós családi vagyonnal. Az üzletember, politikus és médiatulajdonos váratlan pillanatokban történő cégfelvásárlások segítségével szerezte a vagyonát. Többféle pletyka is kering arról, hogy Blocher valójában hogyan vette meg annak idején az EMS-Chemie családi céget. A Tages-Anzeiger című lap szerint Blocher a cégtulajdonos családfő halála után, a vállalat új igazgatójaként azt tanácsolta a családnak, hogy adják el a céget,  majd ő maga kezdte a tárgyalásokat egy állítólagos ismeretlen vásárlóval, aki megígérte, hogy nem bocsát el senkit az alkalmazottak közül. Végül a piaci értékéhez  képest olcsón, húszmillió svájci frankért megszerezte a céget ez a tehetős ismeretlen, akiről később kiderült, hogy maga Blocher volt.

Pártját a vagyona segítségével néhány év alatt az ország meghatározó politikai szervezetévé tette.

Amikor politikai pozíciót vállalt, a gyerekeinek adta el a részvényeit a cégben, bár egyikük közben parlamenti képviselő is lett. Christophe Blocher 1979-től 2003 -ig tagja volt a svájci Nemzeti Tanácsnak, ami az ottani parlament alsóháza. Annak ellenére, hogy az SVP “a nép pártjaként” hirdette magát, a nagy cégeknek  és milliomos vállalkozóknak kedvező neoliberális gazdaságpolitikát támogatták, egy rasszista és menekültellenes programmal ellenséges hangulatot teremtve az országban.

Forrás: ENCO

A leginkább a Nutelláról ismert Ferrero-család (28 milliárd eurós vagyonnal) termékeit a világ 50 országában árusítja. Az Olaszországból indult cégnek húsz üzeme és tíz mezőgazdasági vállalkozása van. A Ferrero International SA Luxemburgban, a cég székhelye az olaszországi Alba városában van, míg a család Belgiumban adózik, a készpénzét Monte-Carlóban, a vagyontárgyait pedig Hollandiában tartja. Bár a világ második legnagyobb csokoládégyártója, megelőzve a Nestlét és a Lindt-et is, a cég a mai napig zártkörű részvénytársaság.

2019 nyarán az Internazionale című olasz lapban megjelent egy cikk arról, hogy a Ferrero cég hogyan dominálja Törökország mezőgazdaságát, elsősorban az ottani mogyorótermelést, lenyomva az árakat, elszegényítve ezzel egy addig virágzó szektort.

Azzal is megvádolták a Ferrerot, hogy gyerekmunkások és szíriai menekültek foglalkoztatásával növelik a profitot.

A cég tavaly bejelentette, hogy “hazaviszik” Olaszországba a mogyorótermesztés egy részét. Érdekes módon az Európai Unió 2020-2024-es időszakra  vonatkozó vidékfejlesztési programja ekkoriban épp ajánlotta az olaszországi monokultúrás mogyorótermesztés kiterjesztését. A helyi gazdák szerint ez a Ferrero sikeres uniós lobbitevékenységének az eredménye.

Forrás: ENCO

Az ENCO-kiadvány kitér egy másik, szintén világszerte ismert, és az olasz gazdaságra meghatározó befolyással bíró cégre, a 121 évvel ezelőtt alapított, egykor Fiat (eredeti nevén Fabbrica Italiana di Automobili Torino) néven ismert vállalatra, melynek többségi tulajdonosa az olasz Agnelli család. A cég virágzása az első világháború alatt indult, amikor teherautókat, gépfegyvereket, repülőgép motorokat és mentőautókat is gyártottak, s az 1899 ben 50 fővel, több vállalkozó által alapított cégnek 1915-re tízezer alkalmazottja volt.

1908-ban a Fiat vállalat teljes igazgatósága lemondásra kényszerült könyvelési csalás miatt, de a céget addigra egyedül tulajdonló Giovanni Agnellit bizonyíték hiányában végül felmentette a bíróság. 

1914-től Agnelli Benito Mussolini pártjának nyújtott pénzügyi támogatást, nem sokkal később pedig megvette a La Stampa újságot. A legtöbb pénzt a harci eszközök gyártása hozta Agnellinek, akit 1923-ban szenátorrá is választottak. A második világháború után az unokáira hagyta a vállalatot.

A cég fontos szerepet játszott a kommunista párt kormányzástól való távoltartásában és a kereszténydemokrata párt felemelkedésében, részben az amerikai Marschall-segély segítségével. A céget akkoriban irányító Vittorio Valletta egyébként a világ nagy befolyással bíró vezetőit, vállalkozóit évente egyszer zártkörű találkozón összehozó Bilderberg csoport egyik alapítója volt 1954-ben.

Az évek során több jármű – és autógyártó vállalatot is felvásárló céget 2014-ben két vállalatra osztották: a személyautó-gyártással az FCA, a COMAU, a Teksid és a Magneti Marelli foglalkozik, a teherautók, traktorok és más gépekl a CNH Industrial nevű leányvállalatnál készülnek.  Mindkettő az Exor holding kezében van, melynek többségi tulajdonosa az Agnelli család.

Forrás: ENCO

A két világháborúból jól profitált a BMW-csoportban is jelentős tulajdonnal bíró német Quandt és Klatten család is. Susanne Klatten és Stefan Quandt  ma 20, illetve 25 százalékban tulajdonosai a cégnek. Dédapjuk, Emil Quandt az első világháború alatti hiperinfláció idején felvásárolt cégekből húzott hasznot, 1933-tól pedig a nagyapjuk, a náci pártba belépő Günter Quandt növelte a családi vagyont, többek között ötvenezer kényszermunkással.

Az ENCO kiadványa szerint a több nagy vegyipari vállalatban is tulajdonos Quandt-testvérek 2010 és 2019 között több, mint 3 millió eurónyi támogatást adtak német politikai pártoknak, elsősorban a CDU-nak, a bajor CSU-nak és a liberális  FDP-nek, valamint kisebb mértékben a szociáldemokrata SPD-nek.

Forrás: ENCO

A Mészáros Lőrinc vagyonának háromszorosát birtokló cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is szerepel az ENCO a legbefolyásosabb európai milliárdosokat listázó kiadványában. A hivatalos magyarázat szerint korábbi, genfi iskolai osztálytársaitól (ahova diplomata apja révén járt) kölcsönkapott pénzzel indította a vállalkozását annak idején, de ezt kevesen veszik komolyan.

Annyi biztos: Babiš nagyon gyorsan lett nagyon gazdag. Fő cégét, az Agrofert-t korábbi munkaadójától a vegyipari Petrimex-től vette meg. Műtrágya és egyéb, a mezőgazdaságban használt anyagok gyártásával indított, majd agrárcégek, termelőszövetkezetek felvásárlásával kezdett cégbirodalom-építésbe.

Sokan nem értették, hogyan hagyhatta jóvá a cseh versenyhatóság, hogy 2009-ben Babiš felvásárolja legnagyobb konkurensét, az Agropolt, ezzel a cseh agrárpiac teljhatalmú urává válva.

A jelenlegi cseh miniszterelnök annak idején különböző törvényi kiskapukat kihasználva, belső információkra támaszkodva sokszor erőszakkal vásárolt fel cégeket, kiszorítva azokból a korábbi tulajdonosokat. Befolyásos pozíciójából elérte, hogy rá nem alkalmazzák a hatóságok trösztellenes szabályokat, s vagyonát adókedvezmények, valamint állami és uniós (például az épp általa is termesztett repcére is szóló) támogatások igénybevételével növeli tovább. Mivel a versenytársait kiszorította a piacról, az ilyen uniós támogatások szinte mind az ő cégéhez, az Agrofert-hez futnak be.

Babiš állami támogatásokat vett igénybe rendszeresen az új üzemei építésére (a teljes költség 40%-ára), összesen 20 milió euró értékben. A repceolaj-gyártás során épp a növényvédő és rovarirtó-szerek gyártásából származik a legnagyobb bevétel, mivel ennek  a növénynek a nagy mennyiségű termesztéséhez a búza vagy kukoricatermesztésnél sokkal nagyobb mennyiségű vegyszer szükséges. Ezzel a nagyon lukratív tevékenységgel Babiš cége évente 60-100 millió eurós profitra tesz szert évente.

Andrej Babiš a gazdasági hatalmát a politikai befolyás további kiépítésére is használja: pozíciókat ad a saját embereit különböző állami intézményeknél, s a 2017-es választási győzelme után elsőként a biztonsági erők vezetésében (rendőrség, titkosszolgálat, etc) helyezett el megbízható “kádereket” úgy, hogy rajtuk keresztül az ellene jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatokra is rálásson, s ellenfeleivel szemben még hatékonyabban léphessen fel.

Az ENCO kiadványát itt lehet letölteni.

Horn Gabriella

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom