Bezárás
műemlékvédelem

Nem a műemlékvédelem, hanem a befektetői érdek a fő szempont a MAHART-ház átépítésénél

Február 1-ig kellett a magyar kormánynak beszámolnia a budapesti világörökségi helyszín helyzetéről egy “állapotmegőrzési jelentés” formájában az UNESCO párizsi központú Világörökség Bizottságának. A nemzetközi szervezet még tavaly júniusi, bakui közgyűlésén fogalmazott meg komoly kritikát a budapesti világörökség helyzete kapcsán, s kérte fel a magyar kormányt, hogy számoljon be erről. A jelentésért közérdekű adatigénylést adtunk be a Miniszterelnökséghez.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Magyar Nemzet február 11-i cikke szerint a kormány elkészítette és elküldte az UNESCO-nak az állapotmegőrzési jelentést. Mivel a cikk szerint a kormány a jelentést többek között az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságával egyeztetve készítette el, megkerestük ezt a szervezetet, milyen szakmai véleményt, tanácsokat adtak a Miniszterelnökségnek az UNESCO-nak küldendő válaszhoz.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit mondtak a Miniszterelnökségnek például Tiborcz Istvánék cégének a világörökségi területen zajló, az UNESCO által is kifogásolt szállodaépítéséről, mely során többek között a műemlékként védett MAHART-házat is kibelezik, s csak a külső falait hagyják meg.

Ha a MAHART-házat szétszedik, akkor bármit meg lehet tenni az épített örökséggel

Kiemelt beruházásoknál sokszor alkotmányellenes módon adnak felmentést törvények és rendeletek alól a baráti befektetői igényeknek való megfelelés érdekében, teljesen szembemenve a kulturális örökségvédelmi szempontokkal – hívja fel a figyelmet egy, az örökségvédelemmel foglalkozó ÓVÁS! Egyesülethez eljuttatott tanulmány. A városvédő civilszervezet az anyagot elküldte az UNESCO Világörökség Központjának, ahonnan a következő hetekben ellenőrző küldöttség érkezik Budapestre.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Nagy Gergely az Átlátszónak elmondta, hogy egy a műemlékek megőrzéséért történő beavatkozásokkal kapcsolatos szakmai kifejezéseket egyértelműsítő anyagot készítettek a Miniszterelnökségnek, mert a köznyelvben és az építészek körében is teljes a fogalomzavar a rekonstrukció, felújítás, konzerválás, restaurálás, helyreállítás, karbantartás, stb. között. Hozzátette: az ICOMOS magyar szervezete korábban jelezte észrevételeit a júniusi UNESCO-dokumentumban is kiemelt magasházak és a MAHART-házról ismert épületegyüttes miatt is.

Utóbbiról Nagy Gergely most úgy fogalmazott: nem érzik, hogy a műemlékvédelemről szólna az a beruházás, mert nem a megvédendő értékek védelmét helyezik előtérbe, hanem a szálloda és az apartmanok építését. A szervezet veszélyesnek tartja az ennél az építkezésnél is megjelenő ún. faszádizmust, ami az épületbelsők teljes lerombolását jelenti, a külső falak megtartása mellett. (Műemlék épületről lévén szó, ehhez külön rendeletre volt szüksége Tiborczék cégének.)

Nagy Gergely beszélt arról is, hogy az UNESCO által szintén kifogásolt “magasházaknak” sem örülnek, de mivel ők (a magyar ICOMOS) nem aktivisták, egyetlen eszközük, hogy szakmai véleményt adnak, de ennek megfogadása már nem az ő felelősségük. Emlékeztetett, hogy a budapesti tetők védelméért többször is szót emelt a magyar szervezet is. (Az építkezés során tető és kupola nélkül maradt a MAHART-ház, erről tavaly szeptemberben kollégánk készített drónfelvételt.)

A magyarországi ICOMOS-egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy nemcsak a világörökségi területeket, hanem az ezen túlnyúló, hatalmas nemzetközi szakmai elismerést élvező, egyedülálló értéket képviselő budapesti historikus épületegyüttest kellene egységesen védeni, és ehhez megfelelő, szakmai alapú fejlesztési programokra lenne szükség. Intő példaként említette a Váci úti, szerinte egyébként kiváló urbanisztikai projektet, ahol az amúgy a fejlesztéssel legtöbbször összehangolható megőrzésre érdemes értéket képviselő és helyi karaktert alkotó ipari együttesek és épületek tűntek el, és helyettük épültek fel 15 év alatt amortizálódó, univerzális egyenépületek.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága, mint erről több cikkünkben is írtunk, az elmúlt években több alkalommal is kifejezte aggodalmát a kormány védett épített örökséggel kapcsolatos gyakorlatáról, és mivel több beruházás kapcsán is talált kifogásokat, tanácsadó és ellenőrző missziókat küldött Budapestre. Ezek a küldöttségek megtekintették a világörökségi helyeket, tárgyaltak a kormánnyal és civilszervezetekkel (bár utóbbiak részvételét ezeken az egyeztetéseken a kormány időnként megnehezítette), majd arról, amit tapasztaltak, jelentéseket készítettek.

Állami hitelből rombolják a műemlék házakat Tiborczék szállodájához Budapest belvárosában

Nemzetközi védettséget élvező, világörökségi területen fekszik az az épülettömb, műemlék épületekkel, ahol Tiborcz István és üzlettársa cége szállodát épít. Ehhez egy három épületből (egyik a MAHART-ház) álló tömböt tulajdonképpen kibeleznek. Ráadásul a beruházáshoz nemrégiben 8 milliárd forintnyi hitelt kapott a miniszterelnök vejéhez köthető cég az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól.

Amikor egy korábbi cikkünk kapcsán megkerestük a BDPST Zrt-t a szállodaprojekttel kapcsolatban, válaszukban többek között azt írták, hogy “a beruházás a főváros építészeti örökségének részét képező épületegyüttest érint, amelynek megóvása és megmentése kiemelkedő jelentőségű”, s hogy “az értékőrző szándék nem csak az épületek műemlékvédelmet élvező belső tereire és külső építészettörténeti értékeire irányul”,illetve, hogy “fejlesztés során csupán olyan alárendelt épületrészek kerülnek bontásra, amelyek nem képviselnek műemléki értéket”, továbbá hogy “az egykori Mahart-ház, illetve a beruházáshoz kapcsolódó további két épület – a Futura ház és a volt takarékbanki székház – felújítása során a BDPST Group és a Cretum Development nem csak az épületek homlokzatát, de a belső építészeti értékeit is feltárja, megvédi és felújítja”.

Horn Gabriella

Címlapfotó: Németh Dániel

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom