Bezárás
sajtóelhárítás

Változatos módszerekkel, elszántan akadályozzák a független sajtó munkáját az állami intézmények

Sajtóelhárító táblák egy budapesti egészségügyi intézmény bejáratán 2018.10.27.

A TASZ 19 független médium munkatársával készített mélyinterjúkat, és ezek segítségével, illetve a szervezet ügyvédei által képviselt ügyeken keresztül elemezték, hogyan akadályozzák az állami és önkormányzati szervek a független sajtó munkáját. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2018 szeptembere és 2019 októbere között 19 független és közügyekkel foglalkozó médium munkatársával készített interjúkat egy előre összeállított kérdéssor mentén, hogy kiderüljön, mennyire akadályozzák a munkájukat az állami és önkormányzati szervek, és milyen módszerekkel teszik ezt.

A kutatásban az alábbi médiumok vettek részt: atlatszo.hu, atv.hu, Azonnali, direkt36.hu, hvg.hu, index.hu, infovilag.hu, ittlakunk.hu, Klubrádió, Magyar Hang, Magyar Narancs, nepszava.hu, nyugat.hu, pecsistop.hu, szabadpecs.hu, ugytudjuk.hu, 24.hu, 168ora.hu, 444.hu. A taszosok emellett interjút készítettek Joó Hajnalkával, a hvg.hu munkatársával is, aki korábban átfogó cikket írt a témáról.

A beszélgetések során az újságírók számos konkrét példát tudtak mondani az elmúlt évekből, hiszen régóta az számít ritkának, ha egy állami vagy önkormányzati szerv reagál a sajtómegkeresésre, az pedig kifejezetten különleges eset, ha nem csak hablatyol, hanem érdemben válaszol.

“Kedvenc” saját példám a kutatás idejéből, amikor arról írtam cikket, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kulcsszavak alapján figyelteti az internetet, és az ezzel kapcsolatos kérdéseimre a Rogán Antal irányításával működő állami propagandahivatal, a Kabinetiroda alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ mindössze annyit válaszolt, hogy “Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak.” Mondjuk akkor még legalább válaszoltak valamit.

Rogán Antal minisztériuma ismét olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett

Szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések, ezért kikértük az adatokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal minisztériuma másfél hónapig húzta a válaszadási határidőt, és 17.600 forint költségtérítést kért az adatokért, majd végül teljesen olvashatatlan dokumentumokat küldött.

A TASZ által csütörtökön publikált kutatás szerint a független médiumok munkájának akadályozására többféle módszert alkalmaznak a különböző hivatalok: semmit nem válaszolnak vagy esetleg csak maszatolnak egy megkeresésre, nem engedik be őket egy sajtótájékoztatóra, vagy eleve meg sem hívják őket, illetve fizikailag akadályozzák a mozgásukat és tevékenységüket.

Az is a neres sajtóelhárítás bevett taktikája, ezzel már számtalanszor szembesült az Átlátszó is, hogy egy válasz nélkül hagyott megkeresés után valamelyik kormánypárti médiumban lejön a témáról egy benyalós hangvételű cikk.

Kormányzati segítséggel csórt sztorit a Magyar Nemzet az Átlátszótól

Hiába nyertünk pert és hozattuk nyilvánosságra a tavaly megvont kommunista nyugdíjpótlékok jogosultjainak névsorát, ennek felhőtlenül csak a sztorit – persze a perünk említése nélkül – vezércikkben learató Magyar Nemzetnél örülhetnek.

Az újságírók közadatigénylésekkel próbálnak választ kapni a kérdéseikre, bár abban nem lehet mindent megkérdezni, mint egy sima megkeresésben, de arra a törvények szerint minden adatgazda, tehát közpénzt kezelő, közpénzből működő, vagy az állam működésében résztvevő szerv, hivatal és cég – akár állami, akár önkormányzati – köteles válaszolni. Azonban ezzel is lehet trükközni, és szoktak is az érintettek: élve a törvényi lehetőséggel meghosszabbítják a 15 napos válaszadási határidőt újabb 15 nappal, és alapból ezzel már sok témát kilőnek, hiszen 30 nap alatt egy-egy hír aktualitását veszti.

Az is előfordul, hogy a 30 napos határidő után egy linket küldenek válaszként, tehát egyértelmű, hogy nem volt sok munka a válasz, a kért dokumentumok összeállítása (erre hivatkozva lehet határidőt hosszabbítani) csak az időhúzásra játszottak, de olyan is van, hogy a kétszer 15 nap után közlik, hogy megtagadják a kért adatok kiadását.

A független sajtó munkája tehát nehéz, mert a kormányzat tudatosan és változatos módszerekkel igyekszik egyre inkább ellehetetleníteni, de az újságírók továbbra is kitartóan igyekeznek kideríteni a tényeket, és tájékoztatni a nyilvánosságot.

A TASZ teljes kutatása itt olvasható (PDF).

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Sajtóelhárítási táblák egy budapesti egészségügyi intézmény bejáratán 2018 októberében (fotó: Erdélyi Katalin / Átlátszó)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom