Bezárás
sajtószabadság

A Kreml trollhadseregétől a Finfisherig: csokorba gyűjtötték a digitális világ ragadozóit

A Reporters Without Borders a kibercenzúra-ellenes világnapra időzítve húszas listát adott kit azokról a kormányzati vagy üzleti jellegű szervezetekről, amelyek a digitális szférában újságírók ellen működnek, ezáltal eltorzítva a mindannyiunk számára elérhető információkat.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A Reporters Without Borders (RSF) március 12-ére időzítve adott ki húszas listát azoktól a “digitális ragadozókról”, amelyek a szervezet szerint a digitális szférában végzett tevékenységükkel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is bennfoglalt szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapvető jogokat veszélyeztetik.

Az RSF listája a konkrét tevékenységek jellege szerint négy részre oszlik. A kategóriák: zaklatás, állami cenzúra, dezinformáció és kémkedés vagy megfigyelés. Maguk a “ragadozók” meglepően változatosak, találhatóak közöttük elnyomó rezsimek ügynökségei és demokratikusnak tartott országok magáncégei egyaránt. Ami összeköti őket, az 21. századi valóság, amelyben tényfeltáró – vagy más módon kényelmetlenné váló – újságírók gyakran rejtett hatalmi erők célpontjaivá válhatnak.

Az RSF főtitkára, Christophe Deloire a következőképpen kommentálta a húszas listát:

“A szóban forgó folyamatokat mozgató, elnyomó hatalmasok a digitális világban is kiengedik karmaikat bűntársaik, beosztottjaik és verőembereik seregén keresztül. Nemcsak azért döntöttünk a digitális ragadozók húszas listájának publikálása mellett, hogy a sajtószabadság ezen sajátos megsértését is reflektorfénybe helyezzük, hanem azért is, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek a bűntársak néha demokratikus országokból kiindulva működnek. Amikor szembeszállunk az önkényuralommal, arra is ügyelnünk kell, hogy az újságírás elnyomásának eszközeit ne importálhassák máshonnan.”

Zaklatás

Narendra Modi harcos yoddhái (India)

Módszer: közösségimédiás beszólógatás a célszemély megerőszakolására való felhívástól egészen a halálos fenyegetésig

Ismert célpontok: Rana Ayyub, az indiai miniszterelnök Narendra Modi felemelkedéséről szóló Gujarat Files című könyvet szerző újságíró a “yoddhák”, az önkéntes vagy az uralkodó BJP párt zsoldjában álló trollok egyik kedvenc célpontja. Swati Chaturvedi, a BJP trolljairól publikáló újságíró is gyakran a célkeresztükbe kerül. Egy indiai újságíró halálával végződött, nem digitális jellegű támadásról egyébként a Global Voices nálunk vezetett blogja is beszámolt három éve.

Háza előtt lőtték le a jobboldallal szemben kritikus indiai újságírót

Szeptember 5-én, a Bangalore technológiai központjában található háza előtt lőtték agyon motoros támadók Gauri Lankesh ismert indiai újságírót. Az eset rámutatott arra, hogy India egyre veszélyesebb hely az újságírók számára. Az 55 éves Lankesh a kannada nyelvű bulvárlap, a Gauri Lankesh Patrike szerkesztője volt. A lap élesen kritizálta a hindu nacionalista szervezeteket és Narendra Modi miniszterelnököt.

A Kreml trollhadserege (Oroszország)

Módszer: kamu hírek és videók szórása; doxxolás, azaz a célszemély személyes adatainak közzététele; rágalmazás

Ismert célpontok: Jessikka Aro finn tényfeltáró újságíró, azóta a trollok célkeresztjében van, hogy elkezdett írni róluk – a nő Putin’s Troll Army címen könyvet is kiadott a trollhadseregről. A trollok tevékenységéről szintén publikáló orosz Igor Yakovenko, a Moszkvában élő Isabelle Mandraud (a francia Le Monde korábbi tudósítója), valamint a Guardiannek dolgozó Shaun Walker is a célszemélyek között van. Az orosz trollokról az Átlátszón itt írtunk korábban.

Jair Bolsonaro gyűlöletfőosztálya (Brazília)

Módszer: közösségimédiás beszólogatások és fenyegetések

Ismert célpontok: Joice Hasselmann, a szélsőjobbos brazil elnök Bolsonaro korábbi szövetségese rántotta le a leplet  az elnök fia által irányított “gyűlöletfőosztály” létezéséről. Célpontjai között a brazil kormány különböző ténykedéseire fényt derítő újságírók, így Patricia Campos Mello, Constança Rezende and Glenn Greenwald is szerepelnek. Bolsonaro uralmáról és az azt kísérő gyűlöletkampányokról már az Átlátszón is írtunk korábban.

45 ezer rubelért dolgoztam a Hazugságminisztériumnak – egy orosz internetes troll vallomása

Oroszország Európa ellen háborút folytat, amelynek célja, hogy megossza Európát és az USA-t, illetve az EU-n belül is ellentéteket teremtsen. Oroszország így könnyebben tudja manipulálni és érdekszférájába terelni az egyes tagállamokat.


Az algír rezsim elektronikus legyei (Algéria)

Módszer: A megcélzott felahsználók és bejegyzések bemószerolása a nemzetközi internetes felületek adminisztrátorainál; újságírók magánügyeinek kiteregetése, a munkájuk meghazudtolása; durva kommentek;  nyilvános személyeskedés és alázás.

Ismert célpontok: Ennek a kormányzati zsoldban álló trollhadseregnek az a célja, hogy minden, a rezsimmel szemben kritikus újságíró hitelességét aláássa. A Hirak nevű kormányellenes tüntetéshullámról író riporterek – Lamine Maghnine, Redouane Boussag, és az RSF helyi tudósítója, Khaled Dahremi – mind célpontok. Közülük az első kettő jelenleg nem tud belépni a Facebookjába. Az algériai politikai helyzetről egyébként nemrégiben a Külügyi és Külgazdasági Intézet adott ki elemzést.

Mexikói trollbandák

Módszer: közösségimédiás fikázás, beszólogatás és fenyegetés

Ismert célpontok: Több újságíró, így Iring Pineda, a TV Azteca tudósítója a trollok célkeresztjébe került, miután megkérdőjelezték Andrés Manuel López Obrador elnök azon döntését, hogy a hatóságok elengedjék az El Chapo néven közismert kokainbáró elfogott fiát. A trolltámadások egyre sűrűsödnek, és a célpontjaik köztt egyre több nő fordul elő. Mexikóról bővebben utoljára az elnök tavalyelőtti választási győzelme alkalmából írtunk az Átlátszón.

Inkább Lula, mint Chávez: Mexikóban a konzi balos López Obradortól várják a rendszerváltást

A korrupció és az erőszak brutális pusztításába belefáradt mexikóiak kipaterolták az utóbbi évtizedek váltópártjait a hatalomból, és az emberemlékezet óta esélytelen baloldal jelöltjét, Andrés Manuel López Obradort választották elnökké vasárnap.

Állami cenzúra

Roskomnadzor, állami médiafelügyeleti hatóság (Oroszország)

Módszer: szájtok és üzenetküldő appok elérhetetlenné tétele.

Ismert célpontok: Bármilyen figyelmeztetés, plusz a jogszerű eljárásrend teljes mellőzésével közel félmillió szájtot tett elérhetetlenné. Célpontjai közt szerepeltek hírügynökségek (pl. a Ferghana), oknyomozó szájtok (mint a Listok, vagy a Grani.ru), valamint politikai magazinok (úgymint az ej.ru vagy az mbk.news). Olyan platformokat és appokat is letilt, amelyek megtagadják orosz szerverek használatát, illetve nem látják el az orosz hatóságokat a felhasználói üzenetek titkosításának feloldását lehetővé tévő kulcsokkal. A részleges blokkolás sorsára jutott idén januárban a közismert Protonmail is. Az orosz információs belháború aktuális dolgairól tavaly nyáron írtunk hosszabban az Átlátszón.

Durvul az információs belháború Oroszországban – Manipulálja a tüntetésekről szóló híreket a Kreml

Hetek óta demonstrálnak a moszkvaiak egy tisztességes helyhatósági választás megtartásáért. A Kreml nemcsak az utcán lép fel erőszakosan, de a médiatérben is támadást indított az orosz illiberális rezsimtől független közéleti szereplők, újságírók, politikusok ellen.

Legfelsőbb Kibertér Tanács (Irán)

Módszer: a lakossági internethozzáférés személyi korlátozása és felügyelete; hírszájtok, valamint egyes platformok és appok (Telegram, Signal, WhatsApp, Facebook, Twitter) elérhetetlenné tétele.

Ismert célpontok: A 2012-ben létrehozott, katonai és politikai csúcsvezetőket tömörítő Kibertér Tanács a “Halal Internetet”, azaz egy, a külvilágtól elzárt iráni nemzeti internetet építi, ami köré szűrési technológiák segítségével kerítésként úgynevezett tűzfalat von. Az egyre gyakoribbá váló teljes internetlekapcsolásokat utcai tüntetéshullámok kordában tartására, valamint a “felforgatónak”, vagy iráni értelemben vett “ellenforradalminak” tartott információ terjedésének megfékezésére használják. Az iráni internetcenzúráról a Kitekintő írt tavaly.

Belügyminisztérium (India)

Módszer: az internet lekapcsolása

Ismert célpontok: Az india belügy 2019 augusztusában teljesen lekapcsolta az internetet két északi államban, ezzel például meggátolva a kasmíri újságírókat a munkájuk végzésében, vagy az államban lakókat a független tájékozódásban. Csak hat hónap után állt vissza részlegesen az internetszolgáltatás, de egyes oldalak elérése még mindig bizonytalan. India az internetlekapcsolást legtöbbször használó ország, tavaly hasonlóra mintegy 121 alkalommal került sor. A g7 írt tavaly hosszú anyagot arról, hogy milyen is egy internet elől elzárt, ország méretű területen élni.

CONATEL – Nemzeti Távközlési Bizottság (Venezuela)

Módszer: Webszájtok, platformok és appok blokkolása

Ismert célpontok: A kormányzat közvetett irányítása alatt álló CONATEL a hatóságokat idegesítő webszájtok blokkolásáról határoz. Több hírszájt (infobae.com, elpitazo.com, dolartoday.com, armando.info) a fellebbezés minden lehetősége nélkül jutott a bezáratás sorsára. A CONATEL közösségimédia-szájtokat is blokkol alkalmanként, köztük a Facebookot is – például, ha azon éppen az ellenzéki vezér Juan Guaidó beszédeit streamelik élőben. Pár éve a Népszava közölt riportot azzal a magyar származású ottani újságírónővel, aki a kormányzati cenzúra ellen buszon élőben elmondott hírekkel küzdő szervezet tagja.

Kibertér Adminisztrációs Iroda (Kína)

Módszer: Internetcenzúra és olyan magántulajdonú platformok felügyelete, mint az országban népszerű Baidu, WeChat, Wibo és a Tiktok; tartalmak és appok blokkolása és törlése

Ismert célpontok: A CAC rövidítésre is hallgató szervezet a kornoavíris-járvány kitörése óta egyre erőteljesebben avatkozik bele a pletykák terjedésébe. Médiaszolgáltatók és bloggerek közösségi profiljai egyaránt nyomás alá kerültek, több médiaszolgáltatót cenzúráztak is, így a Beijingben honos Caijing magazint, ami mindaddig  szőnyeg alá söpört  koronavírusos fertőzésekről közölt sztorit. A CAC kulisszái mögötti állapotról a Global Voices írt magyarul.

A kínai propagandagyár kulisszái mögött

Mostantól a Politikai Hivatal Állandó Bizottságának újonnan megválasztott tagja, az akadémikusból lett politikus, Wang Huning, vezeti a KKP Társadalmi Kapcsolatok Osztályát, hogy további propaganda- és elméleti háttér születhessen Hszi az ország nemzeti és nemzetközi újjáéledéséről szóló „Kínai álmához”.

Médiaszabályozás legfelsőbb tanácsa (Egyiptom)

Módszer: Hírszájtok és üzenetküldő appok blokkolása

Ismert célpontok: A média elhalgattatása érdekében ez az állami szerv arra hivatkozva tilt le hírszájtokat, hogy azok valótlan információkat közölnek. Jeleneleg több, mint 500 szájt elérhetetlen, köztük a BBC, az RSF, valamint az arab nyelvű, amerikai Al-Hurra. 2019 szeptemberében a tanács 11 üzenetküldő appot tiltott le, köztük a Signalt és a Wickert, valamint a Facebook-féle Messengerhez és a Wire nevű üzenetküldő apphoz való hozzáférést is megpróbálta korlátozni.

Dezinformáció

Force 47 (Vietnám)

Módszer: Közösségi médiás “újrainformáló” kampányok

Ismert módszerek: A közbiztonsági minisztérium alá tartozó, mintegy tízezer kiberharcost tömörítő szerv az internetes “abúzusok” és “reakciós erők”, azaz a kormánnyal szemben állók ellenében dolgozik. Miutén Dong Tam falujában az állami földkisajátítások ellen fellépő helyiek és a rendőrség szembenállása halálesetet is eredményező összecsapásokba torkollott, a sokak által kritizált rendőrségi fellépés védelmében a Force 47 olyan kikényszerített vallomásokkal árasztotta el a közösségi médiát, miszerint ahelyiek Molotov-koktélokkal és más fegyverekkel támadtak a rendőrökre.

Call-center ügyfélközpontok (Fülöp-szigetek)

Módszer: Hamis, vagy rosszhiszeműen szerkesztett tartalmak és mémek terjesztése, zaklatás

Ismert módszerek: Duterte elnök támogatói az ABS-CBN rádió- és tévéadó ellenében indítottak lejáratókampányt, többek között az elnök leváltását célzó, kitalált médiaösszeesküvésre hivatkozva. A Duterte 2016-os választási kampánya óta különösen nagy pénzeket mozgató online trollseregek arra szoglálnak, hogy kormánytagok médiaellenes és manipulatív üzeneteit visszhangozzák és erősítsék a kibertérben.

E-brigád (Szaúd-Arábia)

Módszer: Hamis információk és gyűlöletalapú üzenetek terjesztése

Ismert célpontok: A rezsimpárti trollok és botok online hadseregét eredetileg a szaúdi kormányzatot de facto irányító Mohammed bin Salman koronaherceg korábbi tanácadója, Saud Al-Qahtani hozta létre. Ma mintegy 2500 tweetet posztolnak naponta, mindenekelőtt a Saudi 24 konzervatív tévécsatorna dolgait reklámozva. Az elektronikus brigád azokért a felekezeti, vagy zsidógyűlölő alapú összeesküvés-elméletek terjesztéséből is kivette a részét, amik az azóta megölt Jamal Khashoggi újságírót érintették.

Kiberdzsihád egység (Szudán)

Módszer: Közösségimédiás kémkedés, hamis információk gyártása és terítése

Ismert célpontok: Az arab tavasz után nem sokkal létrehozott, a szudáni titkosszolgálatok irányította tollhadsereg a közösségi médiában kémked aktivisták, politikusok és újságírók után. Emellett olyan cikkeket és üzenetekt terjeszt, amiket azért találtak ki, hogy az ország korábbi vezetőinek renoméját védjék, miközben a jelenlegi átmeneti kormányt befeketítik.

Kémkedés, megfigyelés

NSO Group / Q Cyber Technologies (Izrael)

Módszer: Olyan kémszoftver, ami a Whatsapp egy hibáját kihasználva telepíti magát a megcélzott okostelefonra

Ismert célpontok: ENSZ-szakértők szerint az NSO egy programját használta Szaúd-Arábia, hogy kémkedjen a később meggyilkolt Jamal Khashoggi újságíró után. Számos más újságíró is célpontja volt a kémszoftvernek, így Ben Hubbard (New York Times), valamint a megölt Javier Valdez Cárdenas mexikói újságíró felesége és több kollégája. 1400 telefonról vélhető, hogy így fertőzték meg. A jelenségről személyes hangú beszámolót magyarul az Amnesty International közölt.

Memento Labs, korábban Hacking Team (Svájc, Olaszország, Szaúd-Arábia)

Módszer: Olyan kémszoftver, amivel a megcélzott eszközről fájlokat lehet lementeni, emaileket és üzeneteket leolvasni, valamint kamerát és mikrofont bekapcsolni

Ismert célpontok: Ez a cég fejlesztette annak a két kémszoftvernek az egyikét, amivel a Washington Post tulajdonosa, Jeff Bezos telefonját megfertőzték. Mostanában meglapultak, de pár éve egy kizárólag kormányok számára értékesített terméküket marokkói újságírók ellen használták.

Zerodium, korábban Vupen (Egyesült Államok)

Módszer: Zero-day-exploitok, azaz frissiben felfedezett sebezhető pontok felkutatása népszerű szoftverekben, majd ezek továbbértékesítése

Ismert célpontok: A Zerodium bónuszokat fizet hackereknek és információbiztonsági szakembereknek, hogy értesüljün ezekről a sebezhetőségekről. A cég ezeket az értesüléseket továbbértékesíti, “főleg európai és észak-amerikai kormányoknak”. Egy ilyen sérülékenységet használtak fel ahhoz, hogy az egyesült arab emirátusok-beli, és az ottani emberijog-sértéksek miatt a kormánnyal kritikus Ahmed Mansoor bloggerrel szemben kémkedjenek. A blogger most tízéves börtönbüntetését tölti, amit papíron az ország hírnevét rontó hamis infomáció publikálásáért kapott. A Zerodium által kitűzött “fejpénzek” a nagyságuk miatt a magyar médiába is le szoktak szivárogni.

Mollitiam Industries (Spanyolország)

Módszer: Telefonhívások és emailek lehallgatására szolgáló eszközök

Ismert célpontok: A Mollitiam megfigyelései eszközeit egyebek között a kolumbiai hadsereg is megvásárolta, hogy aztán törvényellenesen kémkedjen bírók, politikusok, újságírók és újságírói források ellen. A kolumbiai célpontok között szerepelt a Semana hírmagazin szerkesztője, Alejandro Santos és több beosztottja is, miután katonák eáltal elkövetett bűnökről írtak.

Gamma (Németország)

Módszer: Megfigyelő- és kémszoftverek, amikkel okostelefonok adataihoz lehet hozzáférni, így csetbeszélgetésekhez, fotókhoz és GPS-adatokhoz

Ismert célpontok: A Finfisher programcsomag részeként a Finspy programot gyaníthatóan eladták Törökországnak is, ahol aztán aktivisták és újságírók ellen kémkedtek vele. Annyi biztos, hogy a programot felfedezték egy olyan szájtnak, az Adaletnak a nyilvános másolatán, amin keresztül az Erdogan elleni 2017-es tüntetések résztevői egyeztették a terveiket. Az RSF német tagszervezete és más civilszervezetek egyaránt bepanaszolták a Gammát, az eljárás egyelőre még folyik. Öt éve az Átlátszón írtunk arról, hogy az ügyfeleik között a magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is szerepelt.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is használja a FinFisher kormányzati kémprogramot

A kémprogram felhasználóit támogató ügyfélszolgálat napvilágra került levelezéséből egyértelműen kiderül, amit már korábban is lehetett sejteni: a magyar titkosszolgálat is előfizetője az elnyomó rezsimek által kedvelt internet-lehallgató szoftvercsomagnak.

Címlapkép: Reporters Sans Frontieres, az eredeti cikkből. Fordította Sarkadi Nagy Márton.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom