Bezárás
vélemény

Kőszeg Ferenc: Az év embere

Az év embere pedig én vagyok.
Nem a villanyszerelő.
Én, a reálisan létező tábornok:
Zsaruzelski degeneralisszimusz.

Petri György: EMLÉ/KOSZLOP, 1982. január 5.

Nelson Mandela a Dél-Afrikai Köztársaság első fekete elnöke, az apartheid ellenes küzdelem Béke Nobel-díjas harcosa 2013. december 5-én halt meg. Élete kilencvenöt évéből huszonhetet börtönben töltött. A BBC munkatársai összeszámolták, egy héttel az elhunyta után világszerte mintegy kétszáz utca, tér, park, stadion, egyetem viselte a nevét: Európában 98, Afrikában 85, Észak-Amerikában 22.

Harminc éve szabadult börtönéből Nelson Mandela – a dél-afrikai átmenet ká-európai szempontból

Ezúttal a szokásosnál kicsit messzebb kalandozunk. Dél-Afrika a hatvanas évek elejétől folyamatos feszültséggóc volt, hidegháborús frontállam visszataszítóan rasszista államberendezkedéssel, megalázóan elnyomott fekete tömegekkel. A dél-afrikai átmenet ká-európai szempontból sem érdektelen. És nem csak azért, mert magyar önkéntesek is harcoltak a búr háború búr oldalán Lord Kitchenerék ellenében.

Ugocsa azonban most sem koronázott. A XI. kerület képviselő-testülete leszavazta, hogy Újbuda egyik, jelenleg nevesincs zöldterületét Mandeláról nevezzék el. Pedig az ötlet eredetileg Tarlós Istvántól származott, ő javasolta még 2018 júniusában Hoffmann Tamásnak, a kerület akkori polgármesterének, hogy a XI-ikben egy terület viselje Mandela nevét; Karácsony Gergely ezt a hamvába holt javaslatot elevenítette fel idén, március elején.

A kerület képviselő-testületének június 25-i ülésén azonban egy virtigli demokrata lépett közbe, Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője Mandelát fehérellenes rasszistának, terroristának nevezte; ilyen kifejezések Mandelával kapcsolatban legfeljebb egy neonáci gyűlésen hangozhatnak el. A javaslat pedig, hogy a névadásról kérdezzék meg a környék lakosságát, nyilvánvalóan kivihetetlen.

A Fidesz-KDNP, amelynek jelenleg a Mi Hazánk az egyetlen megbízható szövetségese, nem mert, de a lelke mélyén nem is akart Novák Előd ellen szavazni.

A budapesti utcanevekről a fővárosi közgyűlés dönt, de nem teheti meg a kerület egyetértése nélkül. Így egyelőre nem lesz Mandela park Budapesten. Nem sok főváros van a világon, ahol az apartheid elleni harc hőséről nem lehet közterületet elnevezni. De nincs miért csodálkoznunk. Hiszen Fidesz-országban már Hitler egyik legyőzője, Roosevelt nevét sem viselheti fővárosi tér.

Pedig Mandelához nekünk, Magyarország, Kelet-Közép-Európa polgárainak nagyon is van közünk. Mandela a megtestesítője volt annak, amit az afrikai politikus európai sors- és eszmetársa, Václav Havel „a hatalom nélküliek hatalmának” nevezett. Mi is megtapasztalhattuk azt, hogy egy esélytelennek vélt ellenzék lépésről-lépésre meghatározó szereplője lehetett a hadsereggel, rendőrséggel, titkosszolgálattal rendelkező diktatúra legyőzésének, és ebben a küzdelemben az 1990-et megelőző és követő években Orbán Viktor és a pártja is részt vett.

A rendszerváltás Dél-Afrikában, akárcsak mifelénk, fegyveres harc nélkül ment végbe. Mandelának azonban sikerült, ami nekünk nem. Az Igazság és Megbékélés bizottságok hivatalos eljárásban tárták fel a diktatúra nevében és védelmében elkövetett bűncselekményeket, de tetteik megvallása révén a bűnösök elkerülhették a bírósági eljárást és a megtorlást.

„Ügy” mégsem ebből a szánalmas határozatból lett, hanem László Imre polgármester ostoba, védhetetlen megjegyzéséből.  Megnézve a képviselő-testület vitájáról készült nyilvános videofelvételt, az a benyomásom támadt, hogy László Imre higgadtan vezette a vitát. Ennyi mellette szól.  Abba a közhely-kérdésbe persze, hogy minden politikus, minden ember hoz jó és rossz döntéseket, eleve nem kellett volna beszállnia.

Főképpen azonban nem kellett volna példaként Hitlerre hivatkoznia. Jörg Haidernek a tartományfőnöki székébe került, hogy dicsérte a harmadik birodalom foglalkoztatáspolitikáját.

László Imre pedig Hitler egész 1937 előtti politikáját védelmébe vette, ami ijesztő történelmi tájékozatlanságra vall. Ráadásul az a tény, hogy a Time magazin Hitlert 1938-ban az év emberének nevezte, a legkevésbé sem jelenti érdemeinek az elismerését. Az év embere abból lesz – ezt a Time számos esetben hangoztatta -, aki az adott évben a legnagyobb feltűnést kelti, akivel a sajtó a legtöbbet foglalkozik. Az év embere volt: Sztálin, Khomeini és Hruscsov is, holott a Time szerkesztői vélhetőleg egyiküket sem kedvelték különösebben. Hitler pedig bizonnyal nem a gazdaságpolitikai érdemeiért lett az év embere, hanem az 1938. szeptember 29-én megkötött müncheni egyezmény miatt.

A kortársak közül sokan, így az egyik aláíró, Chamberlain brit miniszterelnök is, úgy vélték, hogy a megegyezés megmentette Európa békéjét. Persze Csehország megszállása, Lengyelország megtámadása után ezt az illúziót már nem lehetett fenntartani.  László Imre tehát akkor sem járt volna jobban, ha Hitler „érdemeként” a müncheni egyezményt nevezi meg.

A legrosszabbat azonban azzal tette magának, hogy bírálóival szemben a saját zsidó származására hivatkozott. Először is, mert kinek mi köze hozzá. Másodszor pedig mert a zsidó származás nem nyújt védettséget a rasszista sőt az antiszemita nézetekkel szemben.

A huszadik század elején a zsidók továbbá a nők alacsonyabb rendű voltának legnagyobb hatású hirdetője (a történetesen Magyarországról elszármazott), a zsidó vallásban született Otto Weininger volt; könyvét a későbbi kommunista Gábor Andor fordította magyarra.

A Fidesz tapsoncai, mindenekelőtt a külsejében is a szerepéhez torzult Deutsch Tamás valamint az egykor jobb napokat látott Kósa Lajos meg az ifjabb Lomnici Zoltán hihetetlen fröcsögéssel fordultak László Imre ellen.  Deutsch László Imre szavait „vegytiszta neonáci, antiszemita és rasszista alapvetésnek” nevezte. Ez a kifejezés Antall Józsefet idézi: ő nevezte náci alapvetésnek Csurka emlékezetes művét, amelyben a miniszterelnök lemondását követelte.

Pedig ha valakinek, a Fidesz nagyjainak volna rá okuk, hogy elismerőleg szóljanak Hitlerről és a müncheni egyezményről. Hiszen a müncheni egyezmény volt a közvetlen előzménye az 1938. november 2-i első bécsi döntésnek, amelynek alapján Magyarország visszakapta Dél-Szlovákia magyarlakta sávját. És közvetve München volt az alapja annak, hogy Németország engedélyezte Kárpátalja elfoglalását, és a második bécsi döntéssel visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt. Ezzel nagyrészt megvalósultak a Horthy-korszak legfontosabb politikai céljai.

Ezt szeretné megismételni Kövér László, amikor a parlamentre kiaggatja a székely zászlót, és nemzeti hőst farag a nyilas hazaáruló Nyírő Józsefből. De Trianon újabb revízióját hiába várják. Azt nem fogja elintézni nekik sem Erdogan, sem Hszi Csin-ping.

Bereznay András: Trianon az önrendelkezés elvének és jogának megcsúfolása

Magyarország 1918 végén soknemzetiségű ország volt, az első világháború vesztesei közé tartozott. E tények egyikéből sem következik, hogy a győztesek az egy évszázaddal ezelőtt kötött trianoni békében olyan rendelkezésekkel kellett, hogy sújtsák – különösen területi értelemben – amilyenekkel közismerten tették. Nem következett ez a békekötésig eltelt időszak eseményeiből sem.

A Fidesz gyűlölet-kampányáról nem érdemes elmélkedni: nekik elemi érdekük, hogy lejárassanak egy ellenzéki polgármestert. Nagyobb baj, hogy a lemondást követelő kórushoz ellenzéki szerzők is csatlakoztak; valószínűleg nem néztek utána, milyen alkalomból, milyen szövegösszefüggésben került sor László Imre menthetetlen kijelentésére. És abba sem gondoltak bele, hogy egy időközi polgármester-választás most, miután Orbán Viktor állítólag a koronavírust is legyőzte, látványos Fidesz-győzelemmel végződne.

De ami igazán szorongató, ami igazán riasztó, az az, hogy egy budapesti kerületben, ahol Orbán Viktor ellenzékének biztos többsége van, az egy szál szélsőjobboldali képviselő ingatag érvei alapján leszavazták Mandelát, leszavazták Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését, és a kerület baloldali polgármestere is a határozati javaslat ellen szavazott.

Tisztelt budapestiek, tisztelt országlakosok:  hogy lesz ebből választási győzelem 2022-ben?

Kőszeg Ferenc

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom