Bezárás
átláthatóság

Közadatok helyett húszpontos visszakérdezést kaptunk, ágyszámokért pereljük az SZTE-t

“Ápolási napnak számít-e a felvett, de 24 órán belül meghalt beteg?” – többek között ezt kérdezte az egyetem, amikor áprilisban a koronavírus kapcsán az ágyszámok felől érdeklődtünk. Amikor megírtuk, hogy csak a kötelező adatszolgáltatást kérjük, azt írták: nem válaszolnak, mert az döntéselőkészítéshez kell. A TASZ jogászaival pert indítunk az adatokért. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

“Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg” – így magyarázta a koronavírus első hulláma után Kásler Miklós a kórházi ágyfelszabadítást a kormánypárti Magyar Nemzetben.

A kórházi ágyak felszabadítását még áprilisban rendelte el a Emberi Erőforrások Minisztere, akinek az RTL Híradó által nyilvánosságra hozott levele szerint “minden kórháznak a teljes ágykapacitása minimum 60 százalékát szabaddá kell tenni koronavírus-fertőzött betegek ellátására”.

Az ágyszámok körül valóságos háború zajlott a koronavírus alatt. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is próbálta megtudni, hogy ez pontosan mennyi beteget érint, de nem kapott választ, erről a merce.hu írt. Kásler Miklós az Országgyűlésben májuban azt mondta, “eredetileg 60 ezer ágyat terveztek készenlétbe állítani, de végül 50 ezerben állapították meg a kívánatos számot a legrosszabb esetre.” A merce.hu beszámolója szerint Kásler Miklós azt is mondta, hogy március 30-án 58 ezer kórházi ágy volt üres.

Az, hogy pontosan hány beteget kellett hazaküldeni, egyáltalán nem mindegy. A kormányzati kommunikáció máig adós a pontos számmal. És nem csak ők, hanem maguk az intézmények is.

A NEAK ugyan az összesített adatokat már közzétette, de ezek intézményi bontást nem tartalmaznak. Pedig szükség lenne rá, ugyanis

a kormány szerint valójában csak az ágyak 2 százalékát kellett kiüríteni, a többi eleve üres volt.

Az EMMI korábbi közleményében pontosan azt írta, “A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.”

Pontosan az ellentmondások miatt küldtünk közadatigénylést még április végén a Szegedi Tudományegyetemnek. Igénylésünkben azt kérdeztük, hogy 2019. évben, valamint 2020. április 23-ig az SZTE Szent Györgyi Albert Klinikai Központ fekvőbeteg ellátásban résztvevő szervezeti egységei, hónapra lebontva mennyi finanszírozott ággyal működtek, abból mennyi volt a használt, mennyi volt az üres.

Erre válasz helyett egy kérdéssort kaptunk. Az SZTE 20 pontot sorolt fel, azzal, hogy pontosítsuk az adatigénylést. Többek között azt kérdezték, hogy szerintünk “ápolási napnak számít a felvett, de 24 órán belül meghalt beteg”, valamint, “hogyan kezelje a statisztika, ha TAJ-többszöröződés van”, és az adathalmazba “beleszámít az  újszülöttek ellátása”. Hangsúlyozták, “a fenti tárgyú közérdekű adatigénylésének teljesítése során felmerülő összesített munkaerő-ráfordítás költsége a pontosítást követően kerül meghatározásra.”

Mondhatnánk, hogy jogos az egyetem kérése, csakhogy mi nem speciális adatokat kértünk, amit újonnan többlet energiával kell legyűjteni, csupán azt, amit egyébként is kötelezően szolgáltat a NEAK-nak. A legutóbbi ilyen országos összesítés 2018-ról itt érhető el, így a válaszban azt kértük: csak azt küldjék el, amit egyébként is szoktak, kötelező, nyilvános adatként.

Az SZTE 2018-as adataiból kiderült, hogy belgyógyászat átlagosan 63 százalékos, a sebészet 73,3, míg az ortopédia-traumatológia 71 százalékon működött. A NEAK adatai szerint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ aktív és krónikus ágykihasználása 60,9 százalék volt. Ezeket kértük most a tavalyi évre és az idei év első négy hónapjára vonatkozóan.

Azonban az SZTE nem adta ki a friss számokat arra hivatkozva, hogy az adatok döntéselőkészítést alapoznak meg.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint viszont ez az érvelés nem helyes, így pert indítunk az SZTE ellen az ágyszámok nyilvánosságra hozataláért.

Az egyetem honlapján egyébként egy április végén megjelent hírben az áll, hogy az intézménynek “összesen 1093 koronavírusos betegek ellátására alkalmas ágyat szükséges felszabadítania”. Márciusban pedig arról számoltak be, hogy a Klinikai Központ egyik telephelyén alakítottak ki járványügyi központot, és ennek érdekében az épületben addig működő klinikai egységek (Urológiai Klinika, Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika, Pszichiátriai Klinika) elköltöztek.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A Szegedi Tudományegyetem a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kálvária sgt. 57. szám alatti telephelyén kialakított járványügyi központ egyik szobája. (Fotó: SZTE)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom