Bezárás
adatigénylés

225 millió forintért újították fel Habsburg Frigyes 1894-es pavilonját a vadászati kiállításra

A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy a pavilon felújítása és költöztetése nettó 225 millió forintba került. A Gemenc Zrt. azt viszont még nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyi lesz a berendezés és a kiállítás kialakításának költsége.

A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!

A korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, de mára már Kovács Zoltán államtitkár által szervezett 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás központi eleme a budapesti Hungexpo vásárközpontban megrendezendő hazai és nemzetközi vadászati kiállítás lesz.

Habsburg Frigyes 1894-ben készült, felújított pavilonja az esemény egyik fontos vidéki eleme, ami kulturális kiállítóhelyként működik majd a Tolna megyei Pörbölyön: a gemenci gímszarvas életciklusát, és gímszarvastrófeákat bemutató kiállítást tekinthetnek meg benne az érdeklődők. A helyszínválasztás sem véletlen, hiszen a Gemenci erdő hazánk és Európa legnagyobb kiterjedésű, összefüggő ártéri erdeje Tolna- és Bács Kiskun megye területén, ami jelentős gímszarvasállománnyal büszkélkedhet.

A kormányközeli építkezésekről mindig pozitív hangvételű cikkeket közlő Magyar Építők honlapja számolt be Habsburg Frigyes millenniumi pavilonjának megújításáról február közepén. Az „egyedülálló történelmi emlék” költöztetésének és felújításának költsége viszont akkor nem derült ki a beszámolóból, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Gemenc Zrt. felé.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Az elmúlt 50 évben háromszor húzták fel a pavilont Gemencben

A pavilon már rutinos utazónak mondható, 1894-ben a ma Ukrajnában található Lvivben készült. Az épület 1896-ban került Budapestre, ahol Habsburg Frigyes főherceg uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon. A rendezvénysorozat 250 pavilonjából valószínűleg ma már ez az egyetlen fennmaradt épület.

Frigyes főherceg pavilonja. Forrás: Wikipédia

A pavilon a millenniumi kiállítást követő évben Szekszárdra került, ahonnan több mint hetven év után, 1971-ben szállították a Gemenci erdő északi kapujában található Keselyűsbe a budapesti vadászati világkiállítás egyik fő vidéki elemeként. Az épületet később a Szekszárd közelében lévő Bárányfokra helyezték át, ahol 2002-ben felújították egy kiállítás számára, ami után sokáig üresen állt.

A pavilon 2019-ben került át a Gemenci erdőben található Pörbölyre, ahol a Gemenc Zrt. reményei szerint nagy érdeklődésre számíthat,  mivel a közelben van a gemenci kisvasút induló állomása, és az Ökoturisztikai Központ is.

A pavilon felújítása és szállítása nettó 225 millió forintba került

A Gemenc Zrt. tulajdonosi irányítását a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminiszter látja el.

A cég honlapja szerint „a felújítást a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium pénzügyi forrást biztosítva erkölcsileg és szakmailag is támogatja.”

E-mailben kerestük meg az Agrárminisztériumot, hogy megtudjuk, mennyi pénzből újították fel, és mennyiért szállították el a pavilont Bárányfokról Pörbölyre. Telefonon ígéretet kaptunk arra, hogy reagálnak a levelünkre, de mivel ez nem történt meg, közérdekű adatigénylésben kértük ki az adatokat. Az Agrárminisztérium mindezek után annyit válaszolt, hogy ők nem számítanak adatgazdának.

A Gemenc Zrt. szintén ignorálta a levelünket, ezért hozzájuk is közadatigénylést nyújtottunk be. Így derült ki, hogy az építmény a vállalat tulajdona:

Az állami cég 2018-ban vette meg a pavilont az államtól 16,6 millió forintért.

Válaszában a Gemenc Zrt. kiemelte, hogy a vásárlást a számviteli forgalom szerinti saját tőkéjét képező társasági vagyonból finanszírozta. Mivel azonban állami cégről van szó, ez is közpénz.

A pavilon felújítása és szállítása pedig nettó 225 millió (bruttó 286 millió) forintba került, és a Gemenc Zrt. a munkálatokkal főként bajai cégeket és vállalkozókat bízott meg.

A pavilon szállításának és felújításának a költségei. Forrás: Gemenc Zrt.

A legnagyobb tétel a pavilon áthelyezésével, felépítésével kapcsolatos nettó 138 millió forintos munka volt, amivel a bajai székelyű Illés Fa Kft.-t bízták meg. Az épület áthelyezéséhez szükséges egyedi kiviteli tervek elkészítésével, nettó 20 millió forint értékben, a budapesti Mányi Építész Stúdió Kft. járt jól. A cég többségi tulajdonosa, Mányi István a stúdió névadója, aki Gül Baba türbéjével és a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójával is foglalkozott korábban.

Nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a berendezés

Adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk, hogy az épületben milyen kiállítás lesz látható a 2021-ben megrendezendő Vadászati és Természeti Világkiállítás során, és a pavilon berendezése mennyibe fog kerülni.

A Gemenc Zrt. arról tájékoztatta a lapunkat, hogy a pavilonban a gemenci gímszarvast, valamint a gemenci vadgazdálkodást bemutató kiállítást fog berendezni.

A berendezéssel, a kiállítással kapcsolatos költségekről azonban még nem tudtak pontos adatot adni, mert a koncepció kidolgozása még folyamatban van. A Gemenc Zrt. leszögezte, hogy a felújítást a részvénytársaság (számviteli forgalom szerinti saját tőkéjét képező) társasági vagyonból finanszírozza.

Milliárdokat fog eltapsolni a kormány a vadászkiállításra

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, amiben azt állt, hogy a kormány 387,5 milliót költ a világkiállításra az elkövetkező években. Valószínűleg az eseményt minden fejlesztés nélkül meg lehetne rendezni hazánkban, de az állam mégis milliárdokat fektet a beruházásokba. A HVG számításai szerint, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal alsó hangon 50 milliárd forintba kerül majd az esemény.

Az 50 milliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel.

A világkiállítás fő helyszínéül szolgáló Hungexpo területét és környékét érintő fejlesztésekre a 2017-18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy 2017-es határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére.

További 3,1 milliárd forintból újították fel, majd pedig egy 2017-es kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adták a Hatvani Vadászkastélyt, ami szintén a világkiállítás egyik helyszíne lesz.

Az eseményre még a koronavírus-járvány közepette is milliárdokat csoportosítanak át. Kovács Zoltán kormánybiztos idén júliusban árulta el a Híradónak, hogy a korábbi 7 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot költhetnek a jövő évi vadászati világkiállítás előkészítésére.

Zsilák Szilvia

A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A felújított Habsburg Frigyes Pavilon. (forrás: Gemenc Zrt.)

Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom