Bezárás
határvédelem

Öt év alatt több, mint hatmilliárd forintba kerültek az embertelenségük miatt felszámolt tranzitzónák

Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a Magyarország határán kialakított tranzitzónák felépítése, illetve fenntartása az elmúlt öt évben. A válaszokból kiderült, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság több mint hatmilliárd forintot költött a tranzitzónák felépítésére és fenntartására.

A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Idén májusban az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette Magyarországon a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezését. A luxemburgi székhelyű bíróság döntését követően a kormány bezárta a konténerekből álló, kerítéssel körbevett intézményeket Röszkén és Tompán. 280 menedékkérőt, köztük több, mint száz gyereket nyitott, vagy félig nyitott táborokba szállítottak.

“Nincs rendes étel, orvos, vagy oktatás, csak konténerek”- egy menedékkérő család beszámolója a röszkei tranzitzónáról

Egy háromgyerekes családot négy hónapig tartott bezárva a röszkei tranzitzónában a magyar állam. Néhány napja befogadotti státuszt kaptak a hatóságtól, ezért kijöhettek Röszkéről, most Vámosszabadiban várják a sorsuk alakulását. Kameránk előtt mesélték el, milyen életük volt a konténertáborban, és fotókat is mutattak a benti körülményekről, ahová újságírókat nem ereszt be a Belügyminisztérium.

Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a tranzitzónák felépítése illetve fenntartása az utóbbi 5 évben.

Több, mint hatmilliárd forint

A tranzitzónák kiépítését a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága végezte. A hozzájuk intézett adatigénylésből megtudtuk, hogy

a tranzitzónák kialakítása önmagában bruttó 4.586.056.236 forintba került.

2015-ben bruttó 260 millió forintba került a kétszer ötvenegy konténer megvásárlása, 741 millió forintba a Röszke és Tompa, Letenye, Beremend tranzitzónákban a földmunka elvégzése, közművek telepítése. 2017-ben két ütemben is zajlottak munkálatok. Az első ütemben 32 konténer áttelepítése bruttó 15 millió forintba került, a földmunkák 623 millió forintba. A második ütemben háromszor 161 konténert szereztek be, bruttó egy milliárd forint értékben, és 1,7 milliárd forint értékben végeztek földmunkát is.

Ebben az évben, 2017-ben lépett életbe a szigorított jogi határzár, ami szerint a menedékkérelmet kizárólag a tranzitzónákban lehet benyújtani, és a kérelmezőknek ott is kell várakozni egészen az elbírálás végéig. Szintén ekkor bővítették 50-ről 250 fősre mindkét tranzitzónát.

Szigorúan őrzött konténertáborok – újságíróként a tranzitzónák bejáratait is nehéz megközelíteni

A sajtó nem léphet be a szerb határnál létrehozott tranzitzónákba, ahol a menedékkérőknek kell lakniuk, amíg az állam elbírálja a menekültkérelmüket. Lementünk Röszkére és Tompára, hogy legalább kívülről lássuk a konténertáborokat, ahol a beszámolók szerint embertelen körülmények között tartják fogva az embereket.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felé küldött adatigénylésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság válaszolt. Tájékoztatásuk szerint a tranzitzónák fenntartását részben a Főigazgatóság, részben pedig az Országos Rendőr-főkapitányság végezte. Ebből a Főigazgatóságra eső költségek összege, a 2015-ös építés és a 2020-as felszámolás között összesen 1.472.435.040 forint volt – a személyi jellegű költségek nélkül.

A fenntartás költsége szintén a 2017-es évben volt a legmagasabb, majdnem félmilliárd forint. 2019-ben 345 millió forintot, 2018-ban közel 250 millió forintot, 2016-ban 199 millió forintot, 2015-ben alig több, mint 100 millió forintot, végül 2020 január és májusa között 79 millió forintot költöttek a fenntartásra, az ott dolgozók bére nélkül.

Az Országos Rendőr-főkapitánysághoz intézett közérdekű adatigénylésre adott válaszból kiderült, hogy a Rendőr-főkapitányság 2015 és 2020 között „informatikai szolgáltatási kiadások merültek fel”, ezek összege bruttó 310 473 872 forint.

A három hivataltól kért adatok alapján a kormány 2015 és 2020 között legalább 6.368.965.150 forintot költött a két tranzitzóna kiépítésére és fenntartására, a személyi jellegű költségek nélkül.

A Belügyminisztériumot is megkérdeztük

A Belügyminisztériumot arról kérdeztük, hogy Magyarország mennyi támogatást kapott a menekültügy kezelésére, illetve hogy mennyibe került a tranzitzónák felépítése és fenntartása. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik.

2015-ben azonban egy másik közérdekű adatigénylésre adott válaszukból azonban kiderült, hogy az Európai Menekültügyi Alap 2013. évi allokációból megvalósuló projektek végrehajtására, 2015. június 30-ig bezárólag a hazai, menekültügyekkel foglalkozó intézmények és civil szervezetek 1,1 millió euró uniós forrást használhattak fel. Ezen felül az Európai Bizottság 2014.decemberében 1,2 millió euró összegű támogatást ítélt meg Magyarországnak, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) részére. Az EB 2015. szeptember 8-án újabb 4 millió euró uniós támogatást hagyott jóvá a BÁH részére.

Ugyan a tájékoztatás szerint a BÁH-nak 2,25 plusz 10 milliárd forintos költségvetése volt a 2015-ben. A rendőrség szerveinél 2015 január és október között 468 millió forint költség merült fel.

Egy másik, szintén a Belügyminisztérium által megválaszolt adatigénylésből kiderült, hogy Magyarország az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integráció Alapból a 2014-2020 időszakban 23.713.477 eurós támogatásra jogosult, ami majdnem nyolcezer euró hazai társfinanszírozással egészül ki.

A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek: A Magyar Helsinki Bizottság szóvivője szerint elképzelhető, hogy a követségeken csak humanitárius vízumot lehet majd kérni, ami arra szolgál, hogy a kormány kikerülhesse a genfi egyezményt és az uniós jogot.

A tranzitzónák bezárása után is bizonytalan a menedékkérők helyzete Magyarországon

A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek szakértők szerint.

Rutai Lili

Címlapkép: Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom