Bezárás
Paks 2 atomerőmű

Régészeti leleteket igen, földrengések nyomát nem keresik a Paks II. Atomerőmű építése során

Elkezdte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi atomerőmű-blokkok megépítéséhez szükséges kiszolgáló épületek engedélyezését. A számos feltétel és vizsgálat között azonban nem írja elő a hatóság az esetleges felszínközeli törések dokumentálását, ellentétben például a fellelt régészeti leletekkel. Mindez azért furcsa, mert a magyar szabályozás szerint atomerőmű telephelye nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. Mivel a korábbi földtani vizsgálatok aktív töréseket mutattak ki a telephely alatt, e vizsgálatok segíthetnék a tisztánlátást a felszínközeli törések valódi gyakoriságáról és időbeliségéről.

A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!

A Paksi Atomerőmű új 5. és 6. blokkjának létesítéséhez szükséges épületek közül 2020 júniusában a fémáruraktárat, majd az acéltermékeket készítő műhelyt, július végén pedig a betonvizsgáló laboratórium épületét és a betonkeverő üzem vezénylő épületét engedélyezte az illetékes hatóság. Az engedélyezett építkezésekhez számos feltétellel járultak hozzá a megkérdezett szakhatóságok, amelyek tűzvédelmi, közegészségügyi, régészeti, közlekedési és bányászati szempontokat vizsgáltak.

A két új atomerőművi blokk a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjaitól északra létesül. Itt kapnak helyet a későbbi üzemeltetéshez szükséges egyéb rendszerek és építmények, valamint a létesítés időszakában a szükséges felvonulási épületek és területek (Forrás: Paks II. Zrt).

A szakhatósági véleményeket átnézve a jó példák mellett azonban furcsaságokra is bukkanhatunk. Jó példa az örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalása, amelyben alaposan dokumentálják a helyszín előzetes régészeti információit, és további régészeti dokumentációra kötelezik az építtetőt.

Ezzel szemben a földtani szakhatóságot, a területi Bányafelügyeletet az egyik épület engedélyezésében meg sem kérdezte az OAH, a többi esetben pedig csak azt állapította meg a Bányafelügyelet, hogy nem kell bányajárulékot fizetni.

Az állásfoglalásaiban a Bányafelügyelet sajnos fel sem hívta fel az OAH figyelmét, hogy a korábbi földtani vizsgálatok a telephely alatt aktív földtani töréseket azonosítottak, és az építkezés helyszínén árkolásos módszerrel egyszerűen ellenőrizni lehetne a törések felszínközeli megjelenését.

A paksi telephely-engedélyt megalapozó földtani kutatás szerint a paksi telephely alatt aktív törésvonalak húzódnak. Az új blokkok a kép felső, középső harmadába esnek, attól északabbra lesznek a kiszolgáló épületek.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

Az Átlátszó cikkei óta a nyilvánosságban is közismert, hogy az 2017. március 30. kiadott paksi telephely-engedély dokumentumai között terjedelmes földtani kutatási anyag található. A jelentésben található térképek és a jelentés összefoglalója is nyilvánvalóvá teszi a telephely alatt húzódó aktív törésvonalakat.

A paksi telephely-engedélyt megalapozó földtani kutatás szerint a paksi telephely alatt aktív törésvonalak húzódnak. Az új blokkok a kép felső, középső harmadába esnek, attól északabbra lesznek a kiszolgáló épületek.

A törések esetleges felszíni megjelenése és a korábbi földrengések nyomainak gondos dokumentálása ugyanakkor a vonatkozó kormányrendelet szerint az atomerőmű engedélyezése szempontjából kulcsfontosságú lenne:

“Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.”

A felszínközeli törések vizsgálatára léteznek olcsó és egyszerű módszerek, így a fontosság mellett a lehetőség is adott ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot minden földmunka előtt elvégezzék Pakson, hasonlóan a régészeti dokumentáláshoz.

Az építkezések és földmunkák előtt a jelen gyakorlat szerint elmaradó földtani vizsgálatok kockázata az, hogy pótolhatatlan földtani bizonyítékok és ismeretek semmisülhetnek meg, amelyek kulcsfontosságúak lehetnének az atomerőmű földrengés-biztonságának pontos megítélésében.

A változtatásra még mindig lenne idő, mert az új blokkok földmunkáinak engedélyezési eljárását sajtóhírek szerint csak szeptemberben fogják megkezdeni.

Amint arról februárban beszámoltunk, a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért:

A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans

A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát.

Gerner Péter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom