Bezárás
titkosítás

Beperli a Külügyminisztériumot a Budapest-Belgrád vasútvonal irataiért Szél Bernadett

A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést tikosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben, így alig lehet tudni valamit az ország legnagyobb vasúti beruházásáról. Egy biztos: Mészáros Lőrinc ebből is profitál. Szél Bernadett parlamenti képviselő most pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy nyilvánosságra hozzák az iratokat. 

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

“Senki ne gondolja, hogy feladtam “a kínai vasút”, szebben fogalmazva a Budapest-Belgrád vasúti beruházás elleni küzdelmet — hónapok óta zajlik és most újabb fontos lépést tettem” – írta a napokban Szél Bernadett a Facebook-odalán. A parlamenti képviselő közölte: bírósághoz fordult és pert indított a Külügyminisztérium ellen.

Szél Bernadett

Nemrég írtam a biatorbágyi Iharos erdei tisztására tervezett környez… etpusztító beruházásról: a kirándulók és bringások kedvelt pihenőhelyeként ismert, kristálytiszta Madár-forrás tőszomszédságába betonozott alapozással műfüves focipályát és autóparkolókat álmodott a városvezetés. Érintettekkel, helyi erőkkel, szakemberekkel együttműködve közelebbről is megvizsgáltam az ügyet és kapásból egy durván korrupciógyanús adásvételt is felfedeztem.

Az előzményekkel kapcsolatban elmondta, korábban feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása ügyében, ezt azonban az ügyészség elutasította. Az ügyészség azzal érvelt, hogy a kormány

“az egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett”.

Illetve, hogy „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”

Szél az elutasítást követően a pénzügyminiszterhez fordult: Varga Mihály volt ugyanis az, aki a Kínai Exim Bankkal aláírta a hitelszerződést.

Aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést

Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest-Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – tájékoztatta V…

A részleteket firtató kérdésekre közel 3 hónap után kapott “választ” a képviselő. Ebben az állt, hogy a hitelszerződés kiadása veszélyeztetné “Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését.”

Közben ugyanis a parlament 10 évre tikosította az iratokat.

Az áprilisban elfogadott törvényjavaslat szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar–kínai együttműködésben zajló újjáépítésével „összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését annak keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni”.

A javaslatban az is szerepelt, hogy az említett adatok

„megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt”.

Ez pedig Szijjártó Péter, akinek a döntéshez be kell kérnie a Kínai Népköztársaság Kormányának véleményét is. Szél ezért a külügyminiszternél is érdeklődött, hogy állásfoglalásában – amelyre hivatkozva Varga Mihály elutasította az iratok kiadását – miért hivatkozott arra, hogy a hitelszerződés megismerése érdekeket sért.

A képviselő nem kapott választ, ezért úgy döntött, a bírósághoz fordul és pert indít a Külügyminisztérium ellen, arra is kérve a bíróságot, hogy a külügymininiszter önkényes, egyszemélyi döntéshozatalát — ami önmagában alkotmányellenes — támadja meg az Alkotmánybíróság előtt.

Kérdéses, hogy megtérül-e valaha

A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el még 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. Ennek tagja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt., amelynek a keretszerződés 50 százaléka jut. Vagyis többszáz milliárd forint biztosan Mészáros érdekeltségéhez kerül.

A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél

Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt. [caption id=

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A K-Monitor rámutatott: “mivel a megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.”

Az viszont ismert, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést pedig 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is.

Katus Eszter

Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter Nyíradonyban 2020. augusztus 25-én. (Fotó: Szijjártó Péter/Facebook)

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom