Bezárás
cikkünk nyomán

Öt éve írtunk a milliárdos csalásról, most ítélték el a vidékfejlesztési hivatal volt elnökhelyettesét

2015-ben írtunk arról az ügyészség vádirata alapján, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese által irányított bűnszervezet 100 millió forintnál több területalapú támogatást csalt el, és még bő 1 milliárd forintot akart megszerezni. Az ügyben most született elsőfokú ítélet: Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, kollégáját, Hörömpő Nándort 8 év 10 hónap börtönre, számos további vádlottat pedig szintén letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, de az ítélet még nem jogerős.

Támogatási kampány

A Népszabadság 2013-as cikke szerint az agrártámogatási botrányt Gőgös Zoltán MSZP-s agrárpolitikus robbantotta ki, aki szerint három érdekcsoportban összesen 46 cég és 31 magánszemély próbálkozott azzal, hogy az uniós területalapú támogatásokat illegálisan felvegye. Emiatt 2013 őszén nyomozás indult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a jogosulatlan igénylések ügyében, ezért több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást.

2015-ben az Átlátszó birtokába került a vádirat, amelyből rekonstruáltuk a történteket.

A vádirat szerint 2012-2013-ban vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, Drajkó Miklós, és kollégája, Hörömpő Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet.

Ebből a felismerésből az az ötletük támadt, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.

Drajkó régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások 10 százaléka, míg Drajkónak 30 százalék jár.

Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre. A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.

A támogatást elnyerő cégektől Drajkó Miklós több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett Hörömpő Nándorral.

Összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt Drajkó visszavonatta a kérelmeket.

A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki a vádirat szerint. A Fővárosi Főügyészség társtettesként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen 118 személy ellen.

Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást

A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.

Az ügy érdekes fejleménye volt, hogy – mint az a Népszabadság 2015-ben megírta – a másodrendű vádlott, Hörömpő Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után onnan is távozott.

Az elsőrendű vádlott, Drajkó Miklós 2015 szeptemberében azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet „valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt”, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.

Valószínűleg a bíróság sem vette be ezt a magyarázatot, az ügyben ugyanis öt év után a napokban született elsőfokú, nem jogerős ítélet.

Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, 8 év közügyektől eltiltásra és 6 millió forint pénzbüntetésre, Hörömpő Nándort pedig 8 év 10 hónap börtönre, 3 millió forint pénzbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság.

Rajtuk kívül számos további vádlottat ítélt a bíróság letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati kérelme megtételére. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint indítványozták nyolc vádlott letartóztatásának elrendelését a másodfokú eljárásra, és a bíróság végül három személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedést, bűnügyi felügyelet alá helyezve őket.

Erdélyi Katalin

A címlapkép illusztráció (forrás: Pixabay)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom