Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

uniós támogatások

Elkészült az országos ólomtérkép: a csapvízminták 14 százalékában túl sok az ólom

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által készített ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták alapján az országos ólomszennyezettséget ábrázolják. Összességében a csapnyitási minták 14 százaléka haladta meg a határértéket, és a fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot. Végleges megoldást a csövek teljeskörű cseréje nyújtana, ami igen költséges lenne, ezért az NNK bevizsgálta az ivóvíztisztító berendezéseket is. 

Támogatási kampány

Az ólomtérkép korábbi verziója nem pedig valós mérések alapján készült, csak a kockázatos épületeket jelölte: a becsléseket a KSH adatbázisában szereplő épületek kora alapján végezték el. A frissített országos ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták ólomszennyezettsége látható. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ezzel párhuzamosan kiadott egy módszertani útmutatót az ivóvíz ólomtartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz, amiről a Qubit számolt be először.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (az ÁNTSZ utódja) programjában a lakosok és az intézmények ingyenesen vizsgáltathatták be a csapvíz ólomtartalmát. Az NNK „nyitott laboratórium” programját az Európai Unió pénzeli: az ólomtartalom vizsgálatára 500 millió forint uniós forrás áll rendelkezésre.

A felmérés két részből állt:

  • A Feltáró monitoring során összesen közel 2300 épületből vettek közel 2800 mintát.
  • A „Nyitott Laboratórium” programban 3 év alatt összesen 8826 db minta érkezett vizsgálatra. A program országos kiterjedésű volt, a megmért minták összesen 3736 helyről származtak az ország 369 különböző településéről és Budapest összes kerületéből.

Az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat, így az ólomtartalomra vonatkozó határértéket is, hazánkban a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet határozza meg. Az ólomra vonatkozó határérték 10 mikrogramm/liter.

Februárban írtunk egy budapesti édesapáról, aki bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa.

Bevizsgáltatták a csapvizük ólomtartalmát, a határérték hatszorosát mérték

Egy budapesti édesapa bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mik­ro­gramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa. Az édesapa szerette volna kideríteni, hogy mi a teendő ilyen esetben, azonban a hivatalos szervek még nem tudnak megoldást nyújtani a problémára.

Kicsivel később pedig arról számoltunk be, hogy a kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz: itt a határérték tizenkétszeresét mérték. A gyerekek flakonban vitték magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosított számukra. A kerületben másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém.

A határérték tizenkétszerese egy budapesti óvodában a csapvíz ólomtartalma

A kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz, a gyerekek flakonban viszik magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosít számukra. Másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém.

A fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot

Az összes mintát tekintve az országos ólom-felmérésben a csapnyitási minták 14 százaléka haladta meg a határértéket.

Az egy perc folyatás után vett, úgynevezett folyatott minták 6 százaléka haladta meg a határértéket, ennek a módszernek az a lényege, hogy a pangó vízben felgyülemlett ólom kifolyjon.

  • Az 1945 előtt épületekben élők vannak kitéve a legmagasabb ólomszennyezettségnek. A módszertani útmutató szerint az 1945 előtt épült épületekben az országos ólomfelmérésben a csapnyitási minták egynegyede (25 százalék), míg a folyatott minták 14 százaléka volt határérték felett.
  • Az 1945 és 1975 között épült épületek esetén kicsit javult a helyzet, a csapnyitási és a folyatott minták nem megfelelősége 10, illetve 3 százalék volt.
  • Az újabb, azaz 1975 után épült épületek esetén a csapnyitási minták csupán 3 százaléka haladta meg a határértéket, és a folyatott minták nem megfelelősége 1 százalék alatti (0,36%).

Az ólomszennyezettség mértéke a különböző korú épületek esetében. Forrás: NNK

A folyatás az 1945 után épült épületekben már kellően hatékony beavatkozásnak bizonyult, azonban az idősebb épületekben ez a módszer nem biztos, hogy elegendő.

A csapvíz ólomtartalma miatti egészségkockázat elsősorban a fővárost és az 5 ezer fő feletti városokat érinti.

  • Az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken élők biztonságban vannak a felmérés szerint. A kistelepülések 28 százaléka alacsony kockázati kategóriájú lett, és nagyon alacsony kockázati kategóriába sorolták a kistelepülések 72 százalékát.
  • A fővárosi épületek 8 százaléka a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17 százaléka magas kockázatú, 64 százaléka közepes kockázatú, 7 százaléka alacsony kockázatú, és  3 százaléka nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épülettömbben, körülbelül 50 ezer épületben, kb. 620 ezer fő él.
  • Az 5 ezer fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5 százaléka a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2 százaléka magas, 4 százaléka közepes, 23 százaléka alacsony, és 70 százaléka nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5 ezer fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben körülbelül 134 ezer fő él, kb. 32 ezer épületben.

A különböző méretű települések kockázati besorolása ólomszennyezettség szempontjából. Forrás: NNK

A csövek teljeskörű cseréje nyújtana végleges megoldást

Az ólomszennyezés esetében a vízszolgáltatók felelőssége csak a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A vízszolgáltatók hiába biztosítanak ólommentes vizet, ha a társasházak belső hálózatában van jelen nagy számban az ólomvezeték.

A csapvíz ólomtartalma szempontjából végleges megoldás az ólomtartalmú szerkezeti anyagok teljeskörű cseréje lenne a vízellátó rendszerben, ami igen költséges beavatkozás. Önállóan a lakásban történő felújítás nem garantálja, hogy a csapvíz ólomtartalma megfelelő lesz.

A teljes csőcsere a fővárosban körülbelül 50 ezer, míg a vidéki nagyvárosokban körülbelül 32 ezer épületben lehet szükséges.

Átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, például a különböző ivóvíz-utótisztító kisberendezések. Az, hogy valamelyik ivóvíztisztító kisberendezés rendelkezik engedéllyel, nem feltétlen jelenti, hogy ki tudja szűrni az ólmot. A projektben 9 különböző ivóvíztisztító kisberendezést vizsgált meg az NNK. Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül több is alkalmas a csapvíz ólomkoncentrációjának jelentős csökkentésére, és egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is.

A különböző típusok ólomeltávolítási képességét, kockázatait és a vonatkozó korlátozásokat foglalja össze a táblázat. Forrás: NNK

Egy aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezésnél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi esetben kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.

A gyerekek esetében nincs tolerálható ólomszint

A kutatók megjegyzik, hogy manapság sem az ivóvíz tekinthető a fő ólombeviteli forrásnak, hanem a levegő, a por és az élelmiszerek.

Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek.

Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberek, elsősorban a kisgyermekek egészségére, és a mérgező anyag idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja.

Főleg nem gyerekeknél, ahol a mérgező anyag a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását okozhatják. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.

Az NNK munkacsoportja e-mailen keresztül a projekt lezárultát követően is folyamatos támogatást biztosít az [email protected] e-mail címen keresztül. Az ivóvíztisztító kisberendezésekkel kapcsolatban további információ kérhető az NNK vízhigiénés szakmai területétől a [email protected] e-mail címen.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Országos ólomtérkép (Forrás: NNK)

Megosztás