Bezárás
dezinformáció

Francia exkém: nem emlékszem, hogy találkoztam-e Habony Árpáddal

Claude Moniquet nem emlékszik, hogy beszélt-e Habony Árpáddal vagy Tombor Andrással tavaly decemberben a budapesti Marriott Hotelben. A volt francia hírszerző állítja, hogy nincs magyar ügyfele, de válaszai nem cáfolják azt a korábbi következtetésünket, hogy tavalyi látogatásának köze lehetett a Magyar Nemzet leleplezőnek mondott cikksorozatához.

Támogatási kampány

Ugyan sosem volt magyar ügyfele, de elképzelhető, hogy személyesen beszélgetett Habony Árpáddal vagy Tombor Andrással tavaly Budapesten a Marriott szállóban — árulta el nekünk Claude Moniquet volt francia hírszerző. Moniquet-ot emailben kerestük meg, miután úgy találtuk, hogy szerepe lehetett a Magyar Nemzet „leleplezőnek” mondott, ámde a valóságban megtévesztő cikksorozatának előtörténetében.

Már megint egy politikai lufival dezinformálja a Magyar Nemzet az olvasóit és a titkosszolgálatot

A Magyar Nemzet napilap “Soros karmesteréről” szóló hatrészes, tényfeltárónak mondott cikksorozata és az azt kísérő felhajtás első ránézésre a a kormánnyal baráti média üzemszerű működésének terméke. Alaposabban megvizsgálva már a szokásos színvonalat is messze alulmúló kompromatnak látszik.

Ennek azért van jelentősége, mert ha volt Moniquet, illetve az említett urak között valamilyen kapcsolat, az alátámasztja azt a korábban kifejtett következtetésünket, miszerint a cikksorozat megírását övező eseménysorozat vezethetett az egyik magyar nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének őszi menesztéséhez.

Hogy kicsoda?

A francia-belga kettős állampolgárságú Moniquet korábban a francia hírszerző ügynökség, a DGSE munkatársa volt. 2002-ben társalapítója volt a European Strategic Intelligence and Security Center (ESISC) nevű, brüsszeli bejegyzésű szervezetnek. Az ESISC 2017. során tett szert Európa-szerte kétes hírnévre, amikor “Az örmény kapcsolat” címet viselő elemzéseket jelentetett meg.

Ezek az elemzések egy Gerald Knaus nevű osztrák elemzőt próbáltak meg bemószerolni, aki akkoriban az azerbajdzsáni illiberális rezsim korruptív európai befolyása ellen küzdött a nyilvánosságban.

Abban az ügyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a PACE hivatalos vizsgálata lényegében Knausnak adott igazat. Moniquet-ról, illetve az intézetéről pedig kiderült, hogy azeri vonalon már korábban is végzett munkákat.

Az Európában már lebukott azeri lobbi inspirálta a Magyar Nemzet legújabb tényfeltárását

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről” szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni.

A Magyar Nemzet szóban forgó, szeptemberi cikksorozata Moniquet-ék korábbi elemzéseihez hasonlóan Knaust támadta, azzal a különbséggel, hogy az osztrák elemzőt most nem örménybérencnek, hanem „Soros György karmesterének” akarták beállítani. Különböző jelekből arra következtettünk, hogy a kormánybarát napilap őszi cikkei — amiket fullos médiahadjárat követett — olyan anyagokat használhattak fel, amiket akár az ESISC-től vagy annak vezetőjétől is kaphattak.

Nincs magyar ügyfelünk, de ha volna, akkor is ezt mondanánk

Moniquet a nekünk írt, angol nyelvű emailben azt állítja: neki, illetve „az ESISC-nek sem volt SOHA magyar ügyfele”. Az exhírszerző válaszát árnyalja, hogy — amint ő is leírja a levelében — a személyes vagy az ESISC-en keresztül fennálló, ügyfelekkel meglévő vagy éppen nem meglévő kapcsolatai “természetesen üzleti titoknak számítanak”, és semmi sem kötelezi arra, hogy válaszoljon az Átlátszónak.

Hozzátehetjük: az ESISC honlapján olvasható, hogy „ügyfeleik részére garantálják a lehető legbizalmasabb eljárásmódot”, amire nézve biztosíték, hogy „tíz év során egyetlen ügyfelüket sem azonosították nyilvánosan”. Moniquet mindenesetre kategorikusan tagadja, hogy köze volna egy korábban Knaust támadó, anonim Twitter-profilhoz, vagy a Magyar Nemzet erről szóló cikkeihez.

Ahogy írja: „korábban nem volt tudomásom a Magyar Nemzet cikkeiről. Elképzelhető, hogy a szerzők felhasználtak egyes elemeket azokból a nyilvános anyagokból, amiket a weboldalunkon az elmúlt 18 évben közzétettünk, de, miután nem tudok magyarul, ezt nem tudom ellenőrizni [megjegyzés: a honlapja szerint az ESISC rendelkezik magyar nyelvi képességgel — a szerk.] Akárhogy is, sosem volt semmiféle kapcsolatunk a szerzőkkel, vagy a Magyar Nemzet szerkesztőségének bármely tagjával”.

Miért rúgták ki a főtitkosszolgát?

Egy sokkal fontosabb kérdésben Moniquet azonban csak kitérő választ tud adni.

A témában írt hosszabb cikkünk egyik lényegi következtetése, hogy közvetve a Magyar Nemzet cikksorozatához vezető események indukálhatták az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nevű nemzetbiztonsági szerv élén történt szeptemberi vezetőváltást is. Kiss Zoltán korábbi főigazgató távozására ugyanis mindeddig a témával részletesen foglalkozó cikkek sem szolgáltak teljes magyarázattal.

Szerintünk a Kiss menesztéséhez vezető eseményláncolatban kulcsfontosságú jelentősége lehet annak, hogy Moniquet a Migrációkutató Intézet meghívására 2019 végén Budapestre utazott, hogy előadást tartson egy terrorizmusról szóló konferencián.

A konferencián, ami a Belügyminisztérium épületétől macskaugrásnyira lévő, a fenti képen is látható, belvárosi Marriott Hotelben tartottak, a magyar nemzetbiztonsági szféra krémje is képviseltette magát. A kémelhárításnak tehát nyilván figyelnie kellett, hogy a kávészünetekben kivel smúzol a magánzóvá átvedlett külföldi exkém.

A Magyar Nemzetben megjelent cikkekkel kapcsolatban ősszel a Belügyminisztérium különösmód nyilvánosságra hozta, hogy velük kapcsolatban az AH vizsgálódik. A Magyar Nemzet verziója szerint ez azt támasztja alá, hogy sorozatban bemószerolt osztrák elemzőt figyeli a kémelhárítás.

Ugyannakor elképzelhető olyan szcenárió is, amelyben az AH nem magát az osztrákot figyelte, hanem a cikksorozat elkészítését eredményező eseményeket. Ez azt jelentené, hogy az eljárást tudatosan gerjesztették olyan kormányközeli kommunikációs szereplők, akik korábban a Black Cube-féle hangfelvételek ügyében egyszer már pórul jártak a titkosszolgálattal.

Ez a szcenárió a következő magyarázatot adná arra, hogy miért verte nagydobra a kormány a titkos vizsgálat tényét, és miért váltották le az AH főigazgatóját röviddel ezt megelőzően: azért, mert a politikai irányítás (a KGBéla-ügyhöz hasonlóan) az eljárást a nemzetbiztonsági szakemberek meggyőződésével szembemenve idő előtt leállítatta és annak tényét nyilvánosságra hozatta.

Azt nem lehet tudni, hogy a Black Cube-affér idején kik mozogtak a titokban készített hangfelvételek környékén, amiket a mostanihoz hasonlóan „oknyomozónak” mondott cikksorozatban közölt le a Magyar Nemzet szerepét akkoriban betöltő Magyar Idők, illetve Bayer Zsolt. Az Index az akkori ügy hátterére rálátó forrásokra hivatkozó cikke szerint “a megbízókat olyan kormányközeli szereplők között kell keresni, akiknek ráhatásuk van ugyan a kormányzati politikai kommunikációs stratégiára, de formálisan nem részei a kabinetnek”.

Habony Árpád Washingtonban 2014-ben

Habony Árpád Washingtonban 2014-ben.

A Moniquet-ot meghívó Migrációkutató Intézetről tudni, hogy a Habony Árpádhoz köthető Századvég és a Tombor Andráshoz köthető Matthias Corvinus Collegium alapította közösen. A nagy kérdés: a francia vajon kapcsolatba lépett-e velük? Ebben a kardinális jelentőségű kérdésben a francia exhírszerző a következőket mondja:

„A konferencia két napja során számos ebéden, illetve vacsorán vettem részt. Lehetséges, hogy ezek során volt valamiféle kapcsolat köztem, valamint Habony Árpád, illetve Tombor András urak között; akár beszélgethettem is velük.”

„De nem emlékszem (több tucatnyi résztvevővel beszéltem). Mindenesetre nem ’ismerem’ őket abban az értelemben, hogy nincs és soha nem is volt bármilyen kapcsolatunk, és soha nem cserélt köztünk semmi gazdát.”

Sajtókapcsolatok A 2019 decemberi terrorizmus-konferenciát követően két interjú is jelezte, hogy Moniquet-ban fantáziát látnak a kormánnyal baráti sajtó környékén. Az egyiket a KESMA kormánybarát médiaholdinghoz tartozó Mandiner hozta, a másikat az akkoriban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) holdudvarához tartozó Neokohn hírszájt. De Moniquet-kal már korábban is találkozhatott a magyar hírfogyasztó: 2015-ben a közmédiához tartozó Duna TV-n, 2016-ban a Fidesz-szövetséges Hír TV-n szakértett az egész Európát érintő terrorista fenyegetésről és az európai titkosszolgálatok hiányosságairól. A Monique-ot is említő cikkeink megjelenése után a volt Figyelő-főszerkesztő Kamasz Melinda érdekeltségébe tartozó növekedés.hu hírszájton jelent meg egy olyan anyag, ami férfit, az intézetét és az azeri illiberális rezsimet egyaránt mosdatta, eszerint: az ESISC “finanszírozásában azerbajdzsáni forrásokat sejtenek”, de Azerbajdzsán”azon kevesekhez tartozik, amelyek vaskézzel lépnek fel az iszlám terrorizmus ellen.”

Keleten a helyzet változóban

Moniquet jelezte azt is, hogy enyhe túlzásnak érzi azt, hogy úgy írjuk le: Európa keleti felében kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. Válaszában külön kiemeli, hogy az ESISC működése során számos nyugati titkosszolgálattal és rendőri szervvel alakított ki gyümölcsöző kapcsolatokat, de nincsen kapcsolatuk sem közép-kelet-európai, sem kelet-európai szolgálatokkal.

„Fiatal DGSE-ügynökként Kelet-Európában (Bécsben) éltem 1985-86-ban, és számos, a keleti blokkhoz tartózó országra (Magyarországra, Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára, Jugoszláviára, és persze a Szovjetunióra) dolgoztam, és ebben az időben természetesen kiváló kapcsolataim voltak ezekben az országokban. 1987 után más területekkel (elsősorban terrorelhárítással) foglalkoztam, miközben néhány országra (Szovjetunió/Oroszország, Jugoszlávia) továbbra is figyeltem, de a régió többi államára nem. Azóta nem tudom azt mondani, hogy a világnak ebben részében ’sok’ kontaktnak örvendhetnék” — írta nekünk az exkém.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: Claude Moniquet a Duna TV-nek nyilatkozik 2015-ben, forrása a nava.hu.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom