Bezárás
atomenergia

Zöld utat kaphat a rozsdásodó atomerőmű-torzó továbbépítése Ukrajnában

Forrásaink szerint Ukrajna arra készül, hogy a mai napon egy miniszteri találkozón lezárja a Hmelnickij-i atomerőmű környezeti hatásvizsgálati eljárását – annak ellenére, hogy több országot is kihagytak a nemzetközi konzultációból, köztük hazánkat is. Ezzel Ukrajna egyértelműen nemzetközi jogot sértett, és erre az ENSZ számtalanszor fel is hívta a figyelmét. Ahogy korábban megírtuk, Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek építeni, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta pedig ott rozsdásodnak a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben. Hmelnickij a magyar határtól csak 500 kilométerre van.

Támogatási kampány

A mai miniszteri találkozóról nemhivatalos forrásoktól kapott információinkat megerősíti az a facebook-poszt, amelyet a Hmelnickij-i Atomerőmű tett közzé kedden. A poszt megszólaltatja az Energoatom elnökét is, aki az idézet szerint „arra számít, hogy a környezetvédelmi minisztérium november végéig jóváhagyja a Hmelnickij-i Atomerőmű 3 és 4 blokkjának környezeti hatásvizsgálatáról szóló jelentést”. (Az Energoatom az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat.)

A nemzetközi jog értelmében azonban Ukrajnának a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásban tájékoztatnia kellett volna a környező országokat a projektről és a beruházás lehetséges környezeti hatásairól. Ebben az eljárásban azt vizsgálják a hatóságok, hogy a nukleáris blokkok, felépítésük és üzemeltetésük során, milyen hatással lehetnek a környezetre. Egy atomerőmű esetében ezek a hatások értelemszerűen az adott ország határain is túlnyúlhatnak, ezért fontos, hogy minden érintett ország véleménye figyelembe legyen véve.

Egy baleset Magyarországra is komoly hatással lehetne

A terjedési modellek szerint egy Csernobil-szintű baleset esetén Magyarország is nagyot kaphatna a sugárdózisból, attól függően, hogy éppen milyen akkor az időjárás. Például, ha egy olyan napon következne be katasztrófa az 1-es blokkban, mint amilyen 1995. július 11-én volt, akkor Magyarország északkeleti része nagyot kapna a sugárdózisból. Ha a 1995. július 7-ei viszonyoknak megfelelő napon történne baleset, akkor kisebb mértékben, de az ország egész területét érintené a sugárzás, július 20-án viszont elkerülne minket a szennyeződés. Erről részletesen a korábbi cikkünkben írtunk:

Csernobil után, harminc éve félbehagyott reaktorblokkokat helyeznének üzembe Ukrajnában

Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben.

Egy esetleges baleset nem holmi alarmista ijesztgetés: bár a fent említett, keddi blogposztban az Energoatom elnöke úgy nyilatkozott, hogy a befejezetlen erőművek állapota „néhány fémszerkezet cseréjének szükségessége ellenére teljes mértékben megfelel a tervezési követelményeknek”, más vizsgálatok viszont nem ezt mutatták. Korábbi szakértői jelentések az építmények sérüléseiről, korrodáló vas-szerkezetekről, megrepedt betonról szóltak.

Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal által készített elemzés szerint a hivatalos dokumentációk egyáltalán nem tartalmaznak megfelelő információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról. Továbbá arról sem, hogy a helyszín minden tekintetben megfelel-e a nemzetközi biztonsági pl. a földrengéseknek és a tornádóknak való ellenállósággal kapcsolatos előírásoknak.

Elvileg bele lehetne szólni

A nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás úgy zajlik, hogy a beruházást végző ország (jelen esetben Ukrajna) értesíti az eljárás megindításáról a potenciálisan érintett országokat, akik jelzik, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Ha igen, akkor megkapják a vizsgálati anyagokat, ami alapján kérdéseket tehetnek fel, állást foglalhatnak, vagy adott esetben jogi lépéseket is tehetnek.

A lakosság pedig közmeghallgatás keretében kap tájékoztatást a projektről, és szintén kérdezhet, véleményt nyilváníthat.

A Hmelnickij-i projekt esetében mindez elég felemásan valósult meg: míg Ausztriával, Belorussziával és Lengyelországgal rendben lefolyt az eljárás, Magyarország, Szlovákia, Románia és Moldova valamiért kimaradt az egyeztetésekből. Annak ellenére, hogy mind a négy ország jelezte Ukrajnának a részvételi szándékát az eljárásban. Az üggyel kapcsolatban az illetékes ENSZ-testület, az UNECE 2018 óta vizsgálódik, és az ülések jegyzőkönyvei szerint számos alkalommal szólították fel Ukrajnát, hogy adjon érdemi magyarázatot a helyzetre. Erről bővebben itt írtunk:

Továbbra sem egyeztetnek velünk az ukránok egy félbehagyott atomerőmű befejezéséről

Ahogy júliusban részletesen beszámoltunk róla, az ukrajnai Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek el, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta ott rozsdásodnak, vetemednek a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben, fagyban. Ez a magyar határtól csak 500 km-re van.

Mivel ez nem történt meg, idén szeptemberben a testület felszólította Ukrajnát, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot az érintett négy ország minisztériumával. Kiemelték, hogy ennek elmaradása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Megkerestük az ügyben illetékes Agrárminisztériumot, de sajnos nem kaptunk tőlük választ. Az Energiaklub azonban úgy tudja, hogy az Agrárminisztérium a szeptemberi ENSZ-ülés óta sem kapott semmilyen hivatalos értesítést az ukrán féltől, a jelen cikkben is taglalt fejlemények hatására azonban ezen a héten felvette a kapcsolatot Ukrajnával.

Fülöp Orsolya

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom