Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Koronavírus

Nem minden COVID-19 ellátóhelyen van kiépítve a “falból” érkező oxigén

A magyarországi COVID-19 ellátóhelyeken ideális esetben nem palackos orvosi oxigént használnak, hanem egy hatalmas, szabad téren felállított tartályban tárolják az életmentő gázt. Idén számos egészségügyi intézményben növelték a központi gáztartályok kapacitását. Azonban az elavult, pavilon rendszerű kórházak épületeiben több olyan COVID-19 ellátó hely is található, ahol ilyen központi gázellátás nincs kiépítve. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos cikke.

Támogatási kampány

Cikksorozatunkban Lovas András, volt egyetemi aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktus, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos ír arról, hogy mi történik a járvány alatt, a színfalak mögött az intenzív terápiás ellátásban.

Minden tizedik percben koronavírus fertőzés miatt hal meg egy honfitársunk

Az első két részben áttekintettük a kritikus állapotúakkal foglalkozó intenzív terápia orvostörténeti megszületését, valamint részletesen beszéltünk azokról a rendszerszintű problémákról, amelyek a jelenlegi szomorú helyzet kialakulásáig vezettek. A napi 150 feletti COVID-19 halálozással elértünk odáig, hogy hazánkban, kevesebb mint 10 percenként, koronavírus fertőzés miatt hal meg egy honfitársunk. A halálozási statisztikák drámaiak, amikben az elkövetkezendő napokban még javulás nem várható.

Annak ellenére, hogy a szakdolgozói létszámhiány miatt limitáltak az ellátási lehetőségek, az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tőlük telhető legtöbbet nyújtsák a COVID-19 betegek gyógyításában. Ez szinte minden egyes páciens esetében csak kompromisszumos megoldást jelent, hiszen

ilyen tömegű betegbeáramlás esetén, és ilyen szűkös létszámú, szakirányú, szakképzett személyzettel csak a minőség kárára nyújtható „valamilyen” szintű ellátás.

És most is a „valamilyenen” van a hangsúly, hiszen az országos, de főleg az intézményekre lebontott adatok hiányosak, súlyosan nehezítve az egyes, betegágyak mellett dolgozó kollégák munkáját.

“Orvost megállni én még nem láttam itt” – interjú egy önkéntessel az intenzív covid-osztályról

Műszakonként 120 pár kesztyűt használnak el, fiatal betegeket látnak meghalni, közben küzdenek a szakemberhiánnyal: volt, amikor egy teljes osztályra egyelten intenzív szakápoló jutott. A betegszobák megteltek, már más helyiségeket is szobának rendeztek be. Ha pedig egy ágy megüresedik, szinte azonnal elfoglalja más. Akiket intubálnak, nagy eséllyel már nem kerülnek le a gépről többé.

 

A legkritikusabb esetben akár 100 százalékos oxigént is adunk

Mai részünkben azt tekintjük át, hogyan tudjuk biztosítani a légzési elégtelenségben szenvedő betegeinknek az első és legalapvetőbb terápiát, az oxigén pótlását.

Súlyos esetekben a COVID-19 kétoldali tüdőgyulladást okoz, amelynek következtében a szervezet nem képes az igényeinek megfelelő mennyiségű oxigént felvenni. 

Mivel sejtjeink működéséhez elengedhetetlen az oxigén, az így kialakult helyzet sejtpusztuláshoz vezet. Végső esetben a sejtekből felépülő szerveink is sorra felmondják a szolgálatot, és kialakul a többszervi elégtelenség, ami intenzív osztályos ellátást igényel.

A koronavírus elleni gyógyszeres terápiás lehetőségek még mindig korlátozottak, így különösen fontos az oxigén a betegek gyógyításában. Ennek a gáznak a folyamatos adagolásával tartjuk fenn a szervezet oxigén szintjét, amíg a tüdőben kialakult gyulladás visszahúzódik. A legkritikusabb esetekben, a lélegeztetőgépek segítségével a beteg igényeihez igazított töménységű oxigént adagolunk, melyet egy, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül juttatunk közvetlenül a tüdőbe.

Ennek megelőzésére a legelső és legfontosabb orvosi terápiás lépés az extra oxigén biztosítása. Ez, a normál körülmények között, a levegőből belélegzett 21 térfogatszázaléknál magasabb koncentráció adagolását jelenti, a legsúlyosabb esetekben akár tömény, azaz 100 százalékos oxigént is.

De honnan érkezik az orvosi oxigén? A végtelenül leegyszerűsített válasz úgy hangzana, hogy természetesen a gázpalackból, de a helyzet ennél azért bonyolultabb.
Az oxigén felfedezését az angol bölcsész, Joseph Priestley által végzett kísérletnek köszönhetjük. Igen, Priestley nem a klasszikus értelemben vett természettudós volt. Teológiai munkáiban a szentháromság-tagadó nézeteivel még a híveket is sikerült úgy magára haragítania, hogy még a házát is felgyújtották. A tudós megállapította, hogy a levegőnek mindössze egyötöd része „hatásos”, azaz táplálja az égést (a levegőnek csupán 21 százaléka oxigén, nagyobb részt, 78 százalékban nitrogént tartalmaz). Priestley 1774-ben találta meg a „leghatásosabb levegőt”, amikor is azt tapasztalta, hogy a kísérletei közben felszabadult gázban a gyertya lángja is fényesebben égett. Azonban a felfedezett gázt csak a későbbiekben nevezte el oxigénnek Lavoisier, francia kémikus.

A kórházakban hatalmas acéltartályokban tartják az oxigént

Az orvosi oxigént a bőségesen rendelkezésre álló légköri levegőből állítják elő az úgynevezett levegőbontó üzemekben. A tisztított levegőt rendkívül alacsony hőmérsékletre lehűtve cseppfolyósítják, amiből egy desztillációs folyamat segítségével választják szét a levegőt alkotó gázokat, és nyerik ki az oxigént, ami életeket ment a kórházakban.

A magyarországi COVID-19 ellátóhelyeken ideális esetben nem palackos oxigént használnak, hanem egy hatalmas központi tartályban tárolják cseppfolyós állapotban a gázt.

A folyékony oxigént hatalmas tartálykocsikkal szállítják az egészségügyi intézmények udvaraiban található központi oxigén tartályokhoz. Egy-egy ilyen álló, földfelszíni acéltartály tömege közel 6 tonna. (Az ehhez hasonló, duplafalú tároló akár 7.5 tonna folyékony oxigénnel is feltölthető, mely elpárologtatva 5.6 millió liter tiszta gázt jelent.)

Folyékony oxigén átfejtése egy tartálykocsiból egy egészségügyi intézmény központi oxigén tartályába. Fotó: Átlátszó

Hazánkban az orvosi oxigént többségében két nagy gázipari cégtől szerzik be az egészségügyi intézmények. Tapasztalataim alapján mind a cseppfolyós, mind a palackozott gáz halmazállapotú oxigén ellátottság folyamatosan biztosított, a szolgáltatók kapacitásai bőségesek.

A már gáz halmazállapotú oxigén egy gerincvezetéken, majd abból leágazó oldalágakon keresztül jut be a kórház épületébe, illetve a kórtermekbe. A gázt a kórtermek falába épített csatlakozókon, majd az ebbe dugott nyomáscsökkentőkön, illetve lélegeztető gépeken keresztül tudja az egészségügyi személyzet adagolni.

Központi oxigén gázellátás fali kiállásához csatlakoztatott nyomáscsökkentő. A gázadagoló nyitásával szabályozható az oxigén áramlása, melyet az üvegcsőben felúszó piros labda segítségével olvashatunk le. Fotó: Wikipedia

Ebben az évben, nagyon helyesen és előrelátóan, számos egészségügyi intézményben növelték a központi gáztartály kapacitását, illetve építettek ki újabb csatlakozási lehetőségeket, olyan kórtermekben, ahol ez korábban nem volt megtalálható. Ezen rendszerek megtervezése komoly mérnöki feladat, kiépítésük költséges és időigényes is.

Több COVID-19 ellátóhelyen nincs kiépítve a “falból” érkező oxigén

A nehézségeket bemutatva szeretném megjegyezni, hogy a központi gázellátó rendszereknek különböző szabványai léteznek, nemegyszer egy egészségügyi intézményen belül is. Ezt hasonlóan kell elképzelni, mint amikor a hajszárítónkat magunkkal visszük Nagy-Britanniába. Hiába ugyanazzal az árammal szeretnénk üzemeltetni, mint itthon, a csatlakozó fizikai kialakítása nem teszi lehetővé, hogy azt az angol falba bedughassuk. Éppen ezért rendkívül fontos arra is figyelni, milyen szabványrendszerhez rendeljük az adagolási ponthoz csatlakoztatható nyomáscsökkentőinket és lélegeztetőgépeinket.

Hazánkban számos, a II. világháború előtt épült egészségügyi intézmény szerkezete mára elavult. A régebben épült kórházakban, egy telephelyen számos, egymástól függetlenül álló épületben, pavilon rendszerben történik a betegellátás, mely sok esetben hátráltatja a vezetékes gázellátás kiépítését. Így Magyarországon továbbra is több olyan COVID-19 ellátó hely is akad, ahol a fentiekhez hasonló központi gázellátás nincs megoldva.

Az ilyen épületekben berendezett kórtermekben a betegek oxigén terápiája a rendszeres cserét igénylő, hordozható oxigénpalackokból történik.

Egy 20 liter térfogatú, 150 bar nyomásra feltöltött acélpalackban 3 köbméter oxigén található, sűrített formában. Ez, amennyiben a betegnek 10 liter/perc oxigénre van szüksége, 5 órára elegendő ellátást biztosít. Természetesen, ennél nagyobb palackok is rendelhetők, de a 20 literes formátum üres tömege is 23 kilogram. Mivel ezek a palackok viszonylag hamar kifogynak, és szállításuk, valamint tárolásuk komoly humánerőforrást és logisztikát igényel, így leginkább csak átmeneti megoldásként alkalmazhatóak.

A palackok intézményen belüli mozgatását általában a beteghordó személyzet végzi, kerekes állványok segítségével.

További komoly figyelmet igényel, hogy egy ilyen tartály kiürülését semmilyen elektronikus hang vagy vizuális figyelmeztetés nem jelzi. Az oxigéntartály ürülése csak a palackhoz csatlakoztatott nyomásmérő óráról olvasható le, melynek értő leolvasásához megint csak képzett személyzet szükséges. A fent leírtakat figyelembe véve nem kell részleteznem, milyen

végzetes kimenetellel járhat, ha egy COVID-19 tüdőgyulladás miatt oxigénhiányos állapotban szenvedő beteg mellett a palack észrevétlenül kiürül.

A mostani járvány esetén ez is jól mutatja a kellő létszámú szakdolgozói személyzet és a kielégítő betegmegfigyelés szükségességét.

Orvosok, ápolók, mentősök, és medikusok a járvánnyal kapcsolatos beszámolóit várjuk

Szeretnénk bemutatni, hogy milyen ellátásban részesülnek a koronavírus miatt kórházi ellátásra szorulók, és milyen körülmények között végzik munkájukat az orvosok, ápolók, valamint a tesztelést végző mentősök és egyetemisták. Kérjük az egészségügyi dolgozókat, hogy küldjenek fotókat és szöveges beszámolókat a munkájukról az Átlátszónak – kérésre névtelenséget is biztosítunk, hogy ne érje őket semmilyen retorzió.

A következő részben összeismerkedünk a különböző, arc elé illeszthető oxigénadagoló kanülökkel és maszkokkal, illetve azzal, miért kérjük meg a középsúlyos és súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedőket, hogy már éberen is forduljanak hasra.

Lovas András

Címlapkép: COVID-19 beteg ellátása az intenzívosztályon az amerikai Baton Rouge Általános Orvosi Központban 2020. április 28-án.  (fotó: Daniel R. Betancourt /Wikipedia)

Megosztás