Bezárás
propagandagépezet

„Ilyen nem hangzott el” — így kente el a Capitolium ostromát a kapkodó közmédia

Rendszerszerűnek tűnő elhallgatás, élő adásban hazudó „külpolitikai mindentudó”, ismeretlen helyen tartózkodó washingtoni tudósító fémjelezték a közmédia capitoliumi híradásait.

Támogatási kampány

„Több tízezer tüntető gyülekezett az amerikai fővárosban, mialatt a kongresszus Joe Biden megválasztott elnök választási győzelmét készült hitelesíteni. Donald Trump amerikai elnök is felszólalt a demonstráción, kijelentette: a választást elcsalták. Majd felszólította szimpatizánsait, vonuljanak a Capitolium épületéhez és békésen emeljék fel hangjukat a vélt választási csalás ellen. Az elégedetlenkedők ezt követően a kongresszus épületéhez vonultak, ahol a tüntetők egy erőszakos csoportja megrohamozta és valóságos ostromzár alá vette az épületet. Hamarosan betörték a Capitolium bejáratát és ablakait, majd behatoltak a törvényhozás épületébe.”

Így hangzott el azoknak az eseményeknek a sora a közmédia M1 csatornájának január 7-i, déli híradójában, amelyek az Egyesült Államokban a washingtoni Capitolium az adást megelőző napon történt ostromához vezettek. A történet egy-két finomságtól eltekintve ebben a formában elhangozhatott volna a világ bármely híradójában.

Ami viszont kuriózum: az esemény megtörténtétől kezdve cirka másfél napnak kellett eltelni, amíg a fentebb idézett adásban a magyar köztévén végre elhangzott az a tény, hogy maga Donald Trump küldte a tüntetőket a Capitoliumhoz.

Számításaink szerint ezt az adást megelőzően, január 6-án és 7-én összesen 6 óra 59 percnyi különböző hírműsor ment le az M1-en, amelyből mindenestül kimaradt az a kulcsfontosságú tény, hogy az önnönmagát támogató washingtoni tüntetésen, az Ellipse nevű parkban felszólaló Trump konkrétan odaküldte a Capitoliumhoz azt a felhergelt tömeget, amely betört az épületbe.

A közmédia vezető külpolitikai újságírója, Bende Balázs ráadásul a két nap fordulóján ennek a ténynek a tökéletes ellentétét állította egy hírműsorban.

További érthetetlen furcsaság, hogy miközben a közmédia rendelkezik Beregi Balázs személyében washingtoni tudósítóval, ez a tudósító bejelentkezéseiben egyáltalán nem szolgált helyszíni részletekkel a több órán át zajló, nemzetközi jelentőségű események kapcsán. Az egyik telefonos bejelentkezésben Beregi azt mondta, éppen a „város másik részén” tartózkodik. A washingtoni tudósító helyett ezért a budapesti stúdióban tartózkodó kollégák próbálták értelmezni azt is, amikor végre kiszorították a rendbontókat a Capitoliumból.

A közmédiára a tavalyi 93,36 milliárdos költségvetés helyett 2021-ben akár 117,715 milliárd forintnyi közpénzt költhet a működtető MTVA. Az MTVA-t emailben kérdésekkel kerestük, a cikk lezárásáig nem válaszoltak semmit. Ezen az infografikán gyűjtöttük össze a szóban forgó hírműsorokat (ha a hangszóró-ikonok fölé viszi az egeret, az ábrán megjelenik az egyes hírműsor címe, kezdőperce és időtartama):

Sajnálatos események

Donald Trump a tömegtüntetésen tartott beszédét az amerikai keleti parti időszámítás szerint déli 12, magyar idő szerint este 6 órakor kezdte; a színpadot üvegfal választotta el az Ellipse nevű parkban, illetve a Washington-emlékmű körül gyülekező tömegtől.

Az elnök a beszédében többször mondta a tömegnek, hogy a Capitoliumhoz kell menni, például „mert az országunkat nem lehet gyengeséggel visszaszerezni. Erőt kell mutatni és erősnek kell lenni” A tömegből rögvest ezután sokan elindultak a Capitoliumhoz.

Az egyórásnál is hosszabbra nyúlt beszéde végén újra közölte, hogy „a Capitoliumhoz megyünk”. Szavai szerint az volt a cél, hogy a „gyengébb” republikánus képviselőket „bátorítsák” a helyes szavazásra. Trump ezután inkább mégis a Fehér Házba ment, de a tömeg az elnök szavai alapján cselekedett.

Trump a Fehér Ház előtt beszélt az Ellipse parkban gyülekező, egészen a Washington-emlékműig húzódó tömeghez, akik közül sokan a Pennsylvania Avenuen, illetve a parkon át indultak a Capitoliumhoz. Műholdkép forrása: Google Earth

Ez a parkos környék egyfajta politikai városliget része az amerikai fővárosban; a Capitoliumhoz lévő távolságot a Fehér Háztól átlósan délkeleti irányba vezető Pennsylvania Avenuen laza húsz perc alatt le lehet sétálni. A trumpisták odasétáltak, majd magyar idő szerint nyolc körül be is törtek a Capitoliumba. (Az események részletes lefolyásáról a New York Times színes-szagos anyagát javasoljuk).

Hogy néz ki kívülről a propaganda?

A közelmúltban több cikket is lehetett olvasni arról, hogy a közmédiában dolgozók speciális, felsőbb instrukciók alapján állítják elő a politikailag fontos, például az amerikai választásokkal foglalkozó híranyagokat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy fel lehet-e fedezni hasonló, felsőbb utasításoknak a nyomait a Capitolium ostromával foglalkozó híradásokban is.

Megnéztük az ostromohoz vezető, Trump melletti tüntetést követő cirka 24 óra tévés híradóit a közmédia M1 csatornáján, a KESMA nevű Fidesz-szövetséges médiamonstrum istállójába tartozó Hír Tv-n, valamint a szintén kormányközeli érdekeltség TV2-n. Az volt a feltételezésünk, hogy a váratlan események feldolgozása során ebben a legkorábbi időszakban zavart, ellentmondásokat, majd egységesülő trendeket lehet majd felfedezni a híradásokban. A tapasztalataink igazolták a feltételezéseinket.

Ez a cikk most elsősorban azzal foglalkozik, hogy az M1 csatornájának nézői mit láthattak-hallgattak dolgozó hírolvasóktól, riporterektől és hasonlóktól élőben, valamint a megszerkesztett híranyagokban.

Közmédia-befolyásolások

A Szabad Európa hírportál cikksorozatban foglalkozott azokkal a technikákkal, amelyekkel a közmédiában dolgozók munkáját hangolják a magasabbszintű elvárásokhoz. A szájt információi szerint az MTVA külpolitikai rovatánál dolgozóknak Donald Trump 2016-os megválasztása óta minden, az Egyesült Államokról szóló anyagot egyeztetni kellett a főszerkesztővel. A szerkesztők gyakran telefonon beszélgetnek valakivel, majd emailben küldik a kéréseket a beosztottaknak. A Szabad Európa szerint „külpolitikai témák esetében ezeket a leveleket eredetileg Németh Zsolt küldte jellemzően Bende Balázs vezető szerkesztőnek, aki továbbította az instrukciókat a rovat többi tagjának”.

Az amerikai adófizetők pénzéből, kongresszusi döntés alapján finanszírozott fenntartott hírszájt egyik cikke arról írt, hogy már Trump novemberi vereségéről „sem a tényeknek megfelelően számoltak be” az M1 Híradójában. Az M1 Híradója akkor egy nap késéssel számolt be az amerikai elnökválasztás eredményéről, és akkor is csak úgy, hogy „több hírcsatorna is Joe Bident hirdette ki a választások győztesének”. A Magyar Hang értesülései megerősítették, hogy ez egy szerkesztői utasítás eredménye volt: „semmikképpen se hirdessenek győztest!”

Elhallgatott tények

Hogy kerültek a Trump melletti tüntetésről az emberek a Capitoliumhoz, ahova azután be is törtek? Mi volt az elnök szerepe a dologban? Január elején ezek voltak az a kulcsfontosságú tények, amit a közmédia több mint 7 órányi hírműsoron keresztül elhallgatott.

Béketwitter A vizsgált műsorokat áttekintve még egy közösnek tűnő, manipulatív hírszerkesztési tendenciára lettünk figyelmesek: sok hírműsor elhallgatta, hogy Trump a tüntetőket békére felszólító közösségi médiás bejegyzései megkérdőjelezhető őszinteségűek, és többféleképpen értelmezhetőek voltak. Az események történeti sorában talán az árnyalja a leginkább Trump „békéltető” üzeneteit, hogy washingtoni idő szerint délután 14:24-kor mindenféle békére való felhívás nélkül még ezt írta ki Twitteren: „Mike Pencenek nem volt bátorsága megtenni, amit kellett volna Országunk és Alkotmányunk védelmében, vagyis adni az Államoknak egy esélyt a javított tények igazolására, nem a hamis vagy pontatlanokéra, amiket korábban igazolniuk kellett volna. USA igazságot követel!”. A zavargók ekkor már a Capitoliumban voltak. Mike Pencet, Donald Trump alelnökét éppenhogy sikerült elmenekíteni előlük. Az elnök csak ezután kezdett el a nyugalomra is felhívó üzeneteket közzétenni.

Egy tipikus mondat, ami Beregi Balázs, az MTVA washingtoni tudósítója szájából hangzott el a köztévén:

„Ugyanebben az időben tartott Donald Trump amerikai elnök beszédet a Fehér Ház közelében található Ellipse parkban, tulajdonképpen amikor a beszéd véget ért, az összegyűlt hallgatóság egy része elindult a Capitolium felé és behatoltak az épületbe”.

A közpénzekből fenntartott csatorna nézői számára az ilyen, és ehhez hasonló mondatok azt sugallták: az erőszakos tüntetők teljesen maguktól vették volna célba a Capitoliumot. A Trump viselkedését ért kritikákról az M1 ugyanakkor beszámolt. A tévénézők ezáltal logikusan juthattak arra a valóságnak amúgy nem megfelelő következtetésre, hogy az elnököt az utódjának megválasztott Joe Biden vagy a „balliberális sajtó” teljesen alaptalanul, kizárólag politikai érdekből kritizálja.

Szövegkönyv (rendezői utasítások nélkül)

A híradásokból kigyűjtöttük azokat a szövegszerű részleteket, amikor a közmédia emberei ugyan beszámolhattak volna Trump szerepéről, ám ezt mégsem tették meg.

Az események napján a közmédia M1 csatornáján a kilencórás híradóban még egy hang sem volt, magyar idő szerint 21.30-kor kezdtek foglalkozni a capitoliumi hírekkel a Világhíradóban.

Németh Balázs. Forrás: M1

Németh Balázs hírolvasó a következő mondatokkal vezette fel a témához tartozó szegmenst:

„Összecsapások törtek ki Washingtonban a Capitoliumnál, miután tüntetők nyomultak be az egyesült államok kongresszusának otthont adó épületbe. Az épületben éppen az elektori testület döntését erősítik meg… Odakint Donald Trump hívei tartottak gyűlést. A hírügynökségek már órákkal ezelőtt jelezték, hogy egy szélsőséges csoport a tüntetők közé vegyülhet, és készülhet valamire.”

Beregi Balázs, washingtoni tudósító szavai szerint:

„A kongresszusi képviselőket azonnal evakuálták, miután a Donald Trump beszédét hallgató közönség közül sokan a Capitoliumhoz vonultak és behatoltak a törvényhozás épületébe”.

A fentebb példaként említett mondat is itt hangzott el Beregi szájából, ahogy az is: „Donald Trump a Twitterén arra szólította fel a híveit, hogy békésen tüntessenek”.

A Világhíradó adását közvetlenül követő M1-híradóban ugyanaz a hírolvasó majdnem ugyanazt a konferálást mondta el, de a szövegéből kikerült a szélsőséges csoportokra vonatkozó rész. A műsorban ugyanakkor többször utaltak arra mindenféle magyarázat nélkül, hogy az amerikai sajtó Trump felelősségét emlegeti.

„Politikai ügynek tekinteném, hogy a sajtó demokratákhoz kapcsolódó, nagy része teljes egészében Trumpot bírálja és okolja, hogy miatta szabadultak el az indulatok”. (Németh Balázs).

„A demokrata sajtó egyértelműen Donald Trumpot okolja a történtekért”. (Beregi Balázs)

Beregi Balázs telefonon jelentkezett be az adásokba, valahonnan Washingtonból. Forrás: M1

A január 6-i, 22.00 órás M1-híradó érdekessége, hogy az elején hiába próbálták, nem tudták a washingtoni tudósító Beregit telefonon kapcsolni. Amikor végre elérték, kiderült, hogy a férfi egyáltalán nem tartózkodik a Capitolium közelében.

„A város másik részén vagyok, elég távol az eseményektől jelen pillanatban… rengeteg rendőrautót, szirénázó autót lehetett hallani a környéken” — mondta a washingtoni tudósító.

Ezután bő órásra nyúló rendkívüli hírekkel jelentkezett a csatorna. Az adást ismét Németh vezette, Beregi továbbra is ismeretlen helyen tartózkodott („a mostani itteni élő külső képeken ezekben a pillanatokban azt látom, hogy a tömeg nagy része elindult hazafelé” — mondta egy telefonos bejelentkezésben), úgyhogy a különböző beszélő fejek mellett a hírolvasó leginkább Bende Balázs MTVA-újságíró és Lukóczki Gábor los angelesi tudósító segítségét vette igénybe.

Bende Balázs: “Bár innen messziről nehéz megállapítani, de könnygáznak tűnik”. Forrás: M1

Így Németh és Bende elemezték Budapestről azokat a képsorokat is, amik a zavargók kiszorításáról készültek több mint három órával azután, hogy betörtek a Capitoliumba.

„Rendszerint ez a nap egy ünnep a kongresszusban, amikor az elektori szavazatok hitelesítését követően hivatalosan is kihirdetik az Egyesült Államok következő elnökének személyét. Joe Biden esetében máshogy alakult. Tízezrek az utcán Washington DC-ben, a tüntetők közül sokan törtek be a kongresszus épületébe, miközben a képviselőket, a szenátus tagjait, az alelnököt, Mike Pencet evakuálták .Lövések is dördültek el, annyi biztos, egy nőt életveszélyes sérülésekkel, súlyos állapotban szállítottak el a Capitoliumtól. Donald Trump elnök a tüntetőket békére intette, arra kérte a Capitolium környékén tüntető tömegeket, ne legyenek erőszakosak, de mint az élőképeken is látható volt, ez az üzenete nem jutott el mindenkihez”. (Lukóczki Gábor)

„Fontos, és mondjuk el megint, hogy Donald Trump a Twitteren békés tüntetésre szólította fel a támogatóit azok után, hogy a demokrata sajtó mind-mind őt okolja azért ami történik” (Németh Balázs)

Arcképcsarnok

Beregi Balázs nemrégiben került az Egyesült Államok fővárosába tudósítóként, korábban egy olyan csapat tagja volt, amely Orbán Viktor útjairól tudósítja a közmédiát.

A hírolvasó Németh Balázs neve onnan lehet ismerős, hogy tavaly januárban a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács is megbüntette, miután leprimitívezte az ellenzéket a híradóban. Németh bruttó 1 millió 739 ezer forintos alapbérért dolgozik az MTVA-nál, feleségének cége két dohányboltos koncessziót is kapott. Az Index híradós belsősökre hivatkozva már 2013-ban azt írta: „a Pitbull becenevű Németh Zsolt hírigazgatóvá való kinevezése után most már ő a cenzor a Híradóban”.

Lukóczki Gábor Los Angeles-i tudósító az amerikai kontinens túloldaláról, verőfényes nappal tudósít a washingtoni éjszakáról. Forrás: M1

Az rejtély, hogy Lukóczki Gábort honnan akasztotta le a közmédia. „Nem a Magyar Televízió tudósítójaként érkeztem ide, az később jött. Los Angelesben lakó magyarként éltem egy adódó lehetőséggel, így lettem a közmédia munkatársa” — mesélte sejtelmesen a szülővárosához tartozó megyei napilapnak a riporter. Híradós előélete: az ezredforduló táján dolgozott a gyöngyösi tévének.

Bende Balázs nevével már lehetett találkozni a Szabad Európa cikkeiben is. A férfi közel húsz éve dolgozik a közmédiánál, karrierje az utóbbi években meredeken ível felfelé. Az M1 hírcsatornává alakulásakor a külpolitikai rovat vezetője, kiemelt szerkesztő volt. 2016-ban már ő felelt az idegennyelvű hírműsorokért is, míg egy évvel később már hírterületi vezető szerkesztő volt. Tavaly augusztusban megalakult a közmédia külügyi kabinetje, ennek ő lett a vezetője. Bende Balázshoz tartozik minden, ami külpolitikai anyag, nem csak a tévében, de az MTI és a hirado.hu munkatársainak is egyeztetniük kell vele külpolitikai témákban.

A Bende Balázs előléptetését bejelentő emailben Németh Zsolt arra kérte a közmédia dolgozóit, hogy „Balu szerepeljen, szakértsen a műsorokban, a közmédia külpolitikai szakértője, újságírója címen”. Bende körül botrány kerekedett, miután a Szabad Európán korábban kiszivárgott egyik hangfelvétel tanúsága szerint a közmédia külügyi csúcsújságírója a beosztottjainak arról beszélt: az európai parlamenti választási kampányban a kormánypártot kell támogatni, és akinek ez nem tetszik, az menjen el.

A tömeg egyszer csak úgy elindult

Bende Balázst kollégája, Németh Balázs az éjfél után néhány perccel kezdődő Záróhíradóban úgy konferálta fel: „a közmédia külpolitikai mindentudója”. Bendére ebben a műsorban is fontos szerep hárult, miután a washingtoni tudósítót nem sikerült jó minőségben kapcsolni a stúdióba, és itt hangzott el a szájából az a mondta, ami minőségi ugrást hozott: konkrétan elhazudta Trump szerepét.

Németh új konferálószöveggel érkezett, ami tényszerűen tévesen írta le a tüntető tömeg a híradó sugárzását hat órával megelőző pozícióját (vö. a fentebbi műholdképpel). Németh később is érdekesen kerülgette a forró kását.

„Helyi idő szerint délben Trump-párti tüntető tömeg vette körül Washingtonban a Capitolium épületét, vagyis az Egyesült Államok kongresszusának otthont adó épületet, később az épületbe is bejutott a tüntetők egy része.” (Németh Balázs)

„Ottani idő szerint dél körül tüntetés volt a Capitolium közelében, és egyszercsak megindult a tömeg egy része, és bejutott a világ egyik legjobban őrzött épületébe.” (Németh Balázs)

„Donald Trump amerikai elnök… beszélt a résztvevőkhöz, elmondta a véleményét, ő továbbra is azt állítja, hogy ezt a választást a demokraták a mögöttük álló hatalmas nemzetközi gépezet segítségével elcsalták, őszerinte még mindig ő nyert. Itt tartottak nagyjából amikor egyszer csak a tömeg egy része elindult a Capitolium felé.” (Bende Balázs)

„A [Bidennel] szimpatizáló balliberális sajtó többször is megpróbálta abba az irányba terelni a narratívát, hogy Donald Trump hergelte és kifejezetten követelte, természetesen, hogy ezek a tüntetők menjenek a Capitoliumhoz. Ilyen nem hangzott el.” (Bende Balázs)

Végjáték

Másnap reggelre változott a taktus: a 6, valamint a 8 órás híradók inkább Trump közösségi médiás üzeneteivel foglalkoztak, a beszélgetős műsorokban a meghívott szakértők inkább kerülték az események sorrendjének ismertetését. Ennek a napnak már más volt az üzenete: az M1-es híradók, a TV2 Tények című műsora, az Origo című kormányközeli lap egyaránt arra fókuszáltak, „káosz” van az Egyesült Államokban.

Káoszt hozott Biden elnöksége. Forrás: M1

A január 7-i déli 12 órás híradóban pedig végre megjelent a cikkünk legelején idézett mondatfüzér, amelyből a közmédia hírműsoraiban elsőként derült ki érthetően, világosan: Trump maga küldte a Capitoliumhoz az épületbe végül betörő tömeget. Mintegy fél nappal azután, hogy a közmédia „külpolitikai mindentudója” még ennek a szöges ellentétét állította.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: “Arra várok, hogy látjuk-e közelebbről, hogy pontosan mi történik”. Németh Balázs és Bende Balázs a falon nézik, hogy vajon mi történhet a Capitoliumnál; Beregi Balázs washingtoni tudósító nem látható a képen. Forrás: M1

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom