Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Paks 2 atomerőmű

Titkolják a kockázatokat: biztonsági elemzésekért pereljük a Paks II. Zrt.-t

Az új atomerőművi blokkokért felelős állami cég 2015-ben rendelt két biztonsági elemzést a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.-től (NUBIKI) összesen 125 millió forintért. Közadatigénylésben kértük ki a két dokumentumot, de a Paks II. Zrt. nemzetbiztonsági érdekre és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadta a kiadásukat. Bepereljük az állami céget az elemzésekért, amelyek szerintünk a nyilvánosságra tartoznak: az egyik a súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedéséről szól, a másik az új blokkok esetleges kezdeti technológiai zavarairól.

Támogatási kampány

Először 2007-ben merült fel a gondolat, hogy a meglévők mellé két új atomerőművi blokk épüljön Pakson. Az Országgyűlés 2009-ben adta hozzájárulását, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 2012-ben létrehozta a projekt koordinálására a Paks II. Zrt-t, majd 2014-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírták az új blokkok építésére vonatkozó szerződést. A dokumentum értelmében az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom fogja megépíteni a Paks 2 atomerőművet, és az orosz állam a 12,5 milliárd euró (360-as árfolyammal 4.500 milliárd forint) összköltségű projektre 10 milliárd euró hitelt biztosít Magyarországnak.

December közepén megmutattuk, hogy áll a Paks2-projekt: az orosz hitelt már 2017-ben elkezdte lehívni a Magyar Állam, a Paks II. Zrt. és egy másik projektcég, az atomerőmű környékének fejlesztéséért felelős állami tulajdonú PIP Kft. már közel 28 milliárd forintot költött el közbeszerzéseken, de eddig mindössze két irodaház és egy konyha épült meg.

Az új atomerőművi blokkok építését nem mindenki tartja jó ötletnek, és nem csak a drága orosz hitel vagy a magyar kormány beruházással kapcsolatos titkolózása miatt, hanem sokaknak biztonsági aggályai vannak. 2017-ben nyilvánosságra hoztuk azt a Paks II. Zrt.-től kapott anyagot, amely a földtani kutatások eredményeit összegzi. A dokumentumokból az derül ki, hogy a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés alatt tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut, és százezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszín közelében. Emiatt nem biztos hogy megfelel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak, mégis engedélyt kapott.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

Két másik nagyon fontos tanulmányt is rendelt a Paks II. Zrt. az új blokkok miatt:

  • Súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedési elemzések
  • Tervezési alapba tartozó valószínűségi alapú biztonsági elemzések

A 2015-ben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat egyedüli jelentkezőként mindkét esetben a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. (NUBIKI) nyerte. A súlyos balesethez kapcsolódó elemzések elkészítését nettó 59 millió forintért, a tervezési alappal kapcsolatos elemzések elvégzését nettó 66 millió forintért vállalta a NUBIKI.

A szerződésekhez csatolt feladatleírás (PDF) szerint a “Súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedési elemzés” pontosan az, amire gondolni lehet a címe alapján: lemodellezi, hogy mi történik az atomerőműben bekövetkezett baleset, kis vagy nagy szivárgás során és után.

Nem ennyire egyértelmű a “Tervezési alapba tartozó valószínűségi alapú biztonsági elemzések” cím, de a feladatleírásból (PDF) kiderül, hogy itt az új blokkok esetleges kezdeti technológiai gondjairól (pl. hűtőközegvesztéses üzemzavarok, kiszolgáló rendszerek meghibásodásai stb.) van szó.

Úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosságra tartozik az atomerőmű minden esetleges kockázata, ezért közadatigénylésben kértük ki a Paks II. Zrt.-től a két fenti biztonsági elemzést. Az állami cég először azt a tájékoztatást küldte, hogy “dokumentumok vizsgálata még folyamatban van”, ezért 15 nappal meghosszabbítják a válaszadási határidőt, majd azt közölték, hogy

a két biztonsági elemzés “nemzetbiztonsági érdekre, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogra” tekintettel nem ismerhető meg közérdekű adatként.

Nem értünk egyet a Paks II. Zrt. jogi álláspontjával, ezért a bírósághoz fordulunk a dokumentumokért.

Az természetesen nem zárható ki, hogy a dokumentumok tartalmazhatnak olyan adatokat vagy következtetéseket, amelyek egyes dokumentumrészek tekintetében megalapozhatják a nyilvánosság korlátozását az erőmű biztonságos működtetésével és védelmével kapcsolatos érdekek védelmében, azonban ez a két elemzés egészének a megismerhetetlenségére nyilvánvalóan nem elégséges indok. Az elemzések készítői szerzői jogainak, illetve az azokat megrendelő Paks II. Zrt. felhasználási jogainak védelme pedig önmagukban nyilvánvalóan nem írhatják felül a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Egy adatperben a bíróságnak lehetősége lesz arra, hogy mindkét szempontot az adatkezelő ezeket alátámasztó bizonyítékai és az elemzések ismeretében mérlegelje.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A paksi atomerőmű primer csarnoka (forrás: atomeromu.hu)

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

 

Megosztás