Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

kormánypropaganda

57 helyreigazítási pert vesztett 2020-ban a lakájmédia – az Origo és a Pesti Srácok az élen

A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 57 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 20 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 15 elbukott perrel.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Ahogy a kormánypárt állami hirdetékkel és “baráti” tulajdonszerzésekkel egyre jobban jobban leuralta a magyar médiapiacot, úgy lettek egyre hangosabbak és képtelenebbek a kormány ellenségeiről szóló lejárató anyagok a Fidesz holdudvarába tartozó sajtótermékekben. A képlet egyszerű: mondani/hazudni valami durvát, ami bevésődik a szavazótábornak, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor néhány hónap/év múlva kitenni csendben egy apróbetűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.

2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben pedig 74-et.

 

109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média

A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.

Az elmúlt évekhez hasonlóan most is megnéztük, hogy a kormánypropagandát leginkább toló médiatermékek mennyi sajtó-helyreigazítási pert vesztettek 2020-ban – vagyis hány esetben hazudtak bizonyíthatóan, a bíróság szerint is.

Közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy a Ripost, a Lokál, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a közmédia, az Origo, a 888, a TV2 és a HírTV ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el ezek a szerkesztőségek.

A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján 2020-ban összesen 57 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek.

Első helyen az Origo áll 20 elmarasztaló ítélettel, a második a Pesti Srácok 15 elbukott perrel.

Összehasonlításképpen kikértük a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint a 444, az RTL Klub, az Index, a 24.hu, a HVG, és az Átlátszó összesen 7 helyreigazítási pert vesztett el.

Valami nem stimmel a bírósági adatokkal, de a tendencia világos

Sem a kormánypárti, sem a kormányfüggetlen médiák esetében nem stimmel valami a Fővárosi Törvényszéktől kapott számokkal.

A törvényszék ugyanis a HírTV-nél 1 darab keresetet, és 0 elmarasztaló ítéletet tüntetett fel, pedig 4 darab elmarasztaló ítéletről (2 a csatorna, és 2 az online oldala ellen) biztosan tudunk – ezekben az esetekben ugyanis az Átlátszó egyik jogásza képviselte a felpereseket. Tehát 4 vesztes per hiányzik a HírTV-től a bírósági listán. Azt nem tudjuk, hogy ennek mi az oka.

Szintén kérdéses, hogy az Átlátszónál feltüntetett adatok stimmelnek-e, mert a bíróság szerint 4 helyreigazítási pert vesztettünk, de jogászaink csak 3-ról tudnak. Ennek oka szintén ismeretlen. Megkérdeztük ugyanis a bíróságtól a szerintük elvesztett pereink ügyszámát, hogy beazonosíthassuk a titokzatos negyediket, ám ezt megtagadta a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva, hogy az ügyszámok kiadása a bíróság törvényes működési rendjét, független és pártatlan működését veszélyeztetné.

Ezzel együtt a tendencia az elmúlt évek adatai alapján világos és töretlen: a lakájmédia vesztett pereinek száma sokszorosa a kormánytól független sajtóénak. A lakájmédiában az elsőfokú ítéletek szerint 293 valótlan hír jött le négy év alatt.

Erdélyi Katalin

 

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

 

Megosztás