Bezárás
budapest

A Politikatörténeti Intézet szerint hazugság, hogy loptak és romboltak az Igazságügyi Palotában

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt állítja, hogy az állami épületből nemrég kiköltözött Politikatörténeti Intézet (PTI) borzasztó állapotokat hagyott maga után, és a kormánypárti HírTV-ben erről megjelent riport már csillárok ellopásával is vádolja a szervezetet. Egry Gábor, a PTI főigazgatója viszont az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy mindez hazugság, és rendelkezésünkre bocsátotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyvet is, amiben az áll, hogy az ingatlan közepes állapotban van.

Támogatási kampány

Völner Pál (Fidesz), az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hétfőn a Facebook-oldalán arról írt, hogy “attól tart”, a Politikatörténeti Intézet (PTI) le fogja lakni az I. kerületi önkormányzattól bérelt ingatlant, mert korábbi székhelyükön, a Kossuth téri Igazságügyi Palotában “borzasztó állapotokat hagytak maguk után”.

Ezt aztán egy másik bejegyzésében még aznap este részletesebben is kifejtette, és bő 50 fényképet is csatolt az állításaihoz. Völner ebben a posztban eltűnt kályhákról és csillárokról, lefeszített faburkolatról, szétázott falakról, és “értelmezhetetlen gödrökről” ír.

Néhány órával később a kormánypárti HírTV-ben megjelent egy riport erről azzal a címmel, hogy “Példátlan pusztítást hagyott maga mögött az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet”. Ebben már konkrétan rombolással és lopással vádolják a PTI-t: azt írják, hogy “A szocialista szervezet értékes csillárokat, bútorokat és az állam tulajdonát képező iratokat is magával vitt, miután a Kúria kimondta: el kell hagynia az 1990 óta jogtalanul használt székházát.”

A sajnos nem beágyazható (de a fenti linken megnézhető) videóban nyilatkozott Völner Pál, és a kérdéses perben az államot képviselő ügyvéd, Varga István is. A HírTv-s riport legabszurdabb része 0:59-nél van, amikor a narrátor arról beszél, hogy a PTI-sek távoztak az épületből, és velük együtt a felbecsülhetetlen értékű csillárok is – viszont a kamera közben egy díszes csillárt mutat az ingatlanban.

Megkerestük a Politikatörténeti Intézet főigazgatóját az ügyben, és Egry Gábor az Átlátszónak elmondta, hogy az épület sérülései az állam által megrendelt felújítást megelőző állapotfelmérés (feltárás, falkutatás, aljzatmegbontás) során keletkeztek, a PTI által elhozott ingóságok pedig a sajátjaik voltak.

A PTI főigazgatója elmondta lapunknak, hogy az ingatlan átadása 2021. január 20-án közjegyző jelenlétében, több órás bejárás során történt, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviselőjével aláírták a birtokátruházási jegyzőkönyvet. A dokumentumban az áll, hogy az ingatlan műszaki állapota közepes, karbantartást igényel, de havária-jellegű (sürgősségi) intézkedés nem szükséges. Az MNV képviselője a jegyzőkönyvben semmilyen kifogást nem emelt, egy észrevételt vagy panaszt sem tett.

Részlet a birtokátruházási jegyzőkönyvből (forrás: PTI)

Egry Gábor elmondása szerint a Völner által közzétett fotókon látható sérülések egy része a Steindl Imre Program Zrt által 2018 májusában megkezdett, a felújítást előkészítő állapotfelmérés során keletkezett.

“Ezek helyreállítását nem kértük, mivel az épületből mindenképp kiköltöztünk volna, és utána a felújítás során úgyis sor kerül a felületek megbontására. A sérülések más része a földszinti és alagsori raktárak vizesedése, ez szerkezeti beavatkozást igényel, használóként erre sem lehetőségünk, sem jogunk nem volt.” – írta Egry az Átlátszónak.

“Az épület állapota tehát nem rosszabb, mint egy évtizedek óta a tulajdonos által nem felújított épület, ezt a fotók egyébként igazolják, minden egyéb állítás pedig könnyen cáfolható hazugság. Ráadásul mindezekről az államnak igazolhatóan tudomása van.” – nyilatkozta lapunknak a PTI főigazgatója.

Arra a vádra, hogy a PTI csillárokat és bútorokat vitt el az ingatlanból, Egry Gábor azt válaszolta, hogy csak azt vitték el, ami az övék volt.

“Az épület eredeti, műemléki értékű tartozékairól leltár készült a SIP Zrt részéről, ezeket leltár szerint át is adtuk. Az épületben a 2000-es évek elején felújítást végeztünk, ennek során került sor az épület stílusához igazodó, általunk megrendelt tartozékok beszerelésre. Ez máig a mi tulajdonunk, a könyveinkben is így szerepel. Miután az állam elutasította, hogy ezeket megtérítse, és így a tulajdonába kerüljön, tulajdonunkat magunkkal hoztuk. Az állam kiürítésre vonatkozó kérésének megfelelően.” – írta Egry, aki hozzátette: “Arról nem tehetek, hogy Varga István, aki az államot ebben a perben képviselte, nem kapcsolta össze a perbeli dokumentációt (amiben a világítótestek külön megjelölésre kerültek), és az épületben található tartozékokat. Ugyanez igaz a bútorainkra is.”

Egry Gábor reagált arra is, hogy a HírTV-riportban elhangzik, hogy Varga István szerint állami tulajdonú iratokat is birtokol a PTI, de “eközben több száz millió forintos kompenzációt követel arra hivatkozva, hogy őrizték az épületet és felújításokat végeztek.” Egry elmondta, hogy az igazság ezzel szemben az, hogy nem hoztak el állami tulajdonú iratokat az épületből – azok egy közjegyző által lepecsételt raktárban vannak az ingatlanban, ahogy ezt az átadás-átvételi jegyzőkönyv is bizonyítja.

Részlet a birtokátruházási jegyzőkönyvből (forrás: PTI)

A HírTv és Völner Pál vádjaira Egry Gábor a PTI honlapján is részletesen reagált. A bevezetésben azt írja, hogy “Vicces, hogy miközben Varga István, az állam jogi képviselője folyton azt feltételezte, hogy nem fogunk kiköltözni az ingatlanból, ez megtörtént, és most nem tudnak mit kezdeni ezzel.”

“Mielőbb konzultálunk jogásszal, mivel laikusként is valószínűsíthető, hogy jogilag is érvényesíthető sérelmet szenvedtünk a hazugságok miatt.” – nyilatkozta Egry Gábor az Átlátszónak.

Hosszas pereskedés előzte meg a költözést

A szóban forgó ingatlan az Alkotmány utcában, a Parlamenttel szemben álló épület, a Kossuth téren található Igazságügyi Palota.  “Az 1896-os millennium keretein belül épült 1893 és 1896 között, eklektikus stílusban, Hauszmann Alajos tervei alapján. A Magyar Királyi Kúria számára emelt épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül.” – írja róla a Wikipédia.

Az Igazságügyi Palota a Kossuth téren (fotó: Wikipedia/Thaler Tamas)

Az ingatlan nagy részében 1973 óta a Néprajzi Múzeum, kisebbik részében pedig 1990 óta az akkor létrehozott Politikatörténeti Intézet (PTI) kapott helyet. Orbán Viktor miniszterelnök azonban 2012-ben azt mondta, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a Kúria visszaköltözhessen az Igazságügyi Palotába.

Ennek megfelelően 2017-ben a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal vezetője és a Legfőbb Ügyész együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria eredeti, Kossuth téri épületébe történő visszaköltözéséről. Nem sokkal később a költözés miatt bezárt a Néprajzi Múzeum, amelynek új épületét a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel a Városligetben (jelen állás szerint) nettó 32 milliárd forintért.

Hatmilliárd forinttal drágult az új Néprajzi Múzeum építése a Városligetben

Az új Néprajzi Múzeum építésének a költsége 26 milliárd forintról 32 milliárdra ugrott, a munkát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., és a Magyar Építő Zrt. végzi. A drágulást – szokás szerint – azzal indokolták, hogy előre nem látható körülmények adódtak.

A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy a baloldalinak, MSZP-s kötődésűnek tartott PTI-t is kiköltöztesse az Igazságügyi Palotából. A PTI ugyanis 1990 nyarán jött létre a Párttörténeti Intézet átalakulásával, működtetője pedig a Politikatörténeti Alapítvány, amit az MSZP hozott létre a rendszerváltáskor. Az intézet honlapja szerint ” új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános levéltárat és könyvtárat működtet”.

Bár a kormány folyamatosan azt sugallta, hogy a PTI jogtalanul kapta az ingatlanhasználatot az MSZP-től, Egry Gábor fontosnak tartja kiemelni, hogy “A Kúria 2018 novemberében kimondta, hogy nem birtokoltuk jogtalanul az ingatlant, jogszerű használók voltunk. Használati jogunk felmondására 2019 januárjában került sor, a felmondás jogszerűségét eldöntő perben 2020 nyarán született jogerős ítélet. Ezt követően azonnal jeleztük a kiköltözésre vonatkozó szándékunkat az MNV Zrt-nek.”

2012-ben ugyanis a kormány még új ingatlant biztosított volna a PTI-nek az Igazságügyi Palota helyett, ám végül per lett a dologból. A bíróság 2019-ben elsőfokon, majd 2020-ban másodfokon is úgy döntött, hogy az intézetnek ellentételezés nélkül ki kell költöznie az épületből. Ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, de hiába: az ügyben érintett Kúria elutasította azt.

A PTI ezután nekiállt elköltöztetni a temérdek levéltári és könyvtári anyagát – amire 30 napjuk volt. Új székhelyük (vele a könyvtáruk és levéltáruk) a XI. kerületben, a Villányi úti Konferenciaközpontban van, és az I. kerületi önkormányzattól is bérelnek egy kisebb ingatlant irodának.

Az ügynek azonban még nincs vége: a PTI jelenleg is perben áll az állammal. Az intézet honlapján olvasható tájékoztatás szerint a PTI követeli az államtól az épületre fordított kiadásainak megtérítését, az állam pedig kiadatási pert indított ellenük a náluk lévő állami tulajdonú iratokért, de nem fizette még ki a PTI-nek az iratok felelős őrzéséért jogerősen megítélt őrzési díjat.

A kiköltöztetési perben az államot képviselő Varga István egyébként nem más, mint az volt fideszes országgyűlési képviselő, aki 2012-ben egy parlamenti vitában arról beszélt, hogy ha a nők több gyereket szülnének, kevesebb lenne a családon belüli erőszak. Később Varga a HírTV-t is birtokló fideszes médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke volt, de ez nem tartott sokáig, mert 2019-ben miután leszólta a kormánypárti médiamunkásokat, hamar bejelentette a lemondását. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Varga a KESMA után sem maradt az út szélén: ügyvédi irodája két másikkal együtt összesen 400 millió forintos megbízást kapott a Nemzeti Eszközkezelőtől.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: az Igazságügyi Palota belseje (forrás: PTI/Facebook)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom