Bezárás
műemlékvédelem

Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot

Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális átépítés vár a Parlamenttel szemközti Agrárminisztérium műemlék épületére, és egy januártól hatályos jogszabály jóvoltából most az utolsó akadály is elhárult az épület sokak szerint műemlékrombolással egyenértékű átalakítása elől. A védett épületet a tervek szerint legalább felerészben lebonthatják, mélygarázst építenek alá, és egy a bevásárló-központokból ismert típusú „passzázst” nyitnak benne.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Néhány hete egy a műemlékvédelem súlyos hiányosságait ismertető cikkünkben megszólaló forrásunk úgy fogalmazott, “érthetetlen, hogy egyáltalán felmerül, hogy egy mélygarázs előnyt élvezzen az 1950 óta a legmagasabb szintű, ún. I. kategóriás védettség alatt álló műemlékkel szemben.” A nekünk nyilatkozó szakértő szerint “különösen azért érthetetlen ez a bontási szándék, mert a megszokottól eltérően itt nem egy magánberuházó áll az ügy mögött, akinek a minél több négyzetméter, vagy az olcsó építési technológia alkalmazhatósága miatt van szüksége ilyen megoldásra, hanem az állam maga kívánja tönkretenni az épületet, áthágva a saját törvényeit.”

Szabad prédává váltak történelmi épületeink, pedig a műemlékvédelem konzervatív műfaj

Nagy port vert fel január elején, hogy bontani készültek két ikonikus épület, a budapesti VII. kerületi Wichmann kocsmát és az I. kerületi Márványmenyasszonyt.

Az Agrárminisztérium védett épületének tervezett átépítése az egész műemlékes szakmát megdöbbentette, amikor tavaly év végén nyilvánosságra kerültek a tervek. Egy januártól hatályos jogszabály végképp kivonta a védett épületet a műemléki hatóság (kormányhivatal) és a vonatkozó jogszabályok alól, és nagyrészt a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) kezébe adta az épület sorsát.

A KNEB tagjai: Kövér László házelnök, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, és Wachsler Tamás, az Agrárminisztérium bontását terveztető és lebonyolító Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezetője. A januártól érvényes módosítás ellen közleményben tiltakozott egy elismert szakmai szervezet, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE).

“A módosítás megjelenése véleményünk szerint kétféle értelmezést tesz lehetővé. Az egyik értelmezés szerint arra enged következtetni, a rendelet szerzői szerint a jogszabályok alapján működő kormányhivatal nem kellően látja el a „történeti épületelemek” védelmét, és arra a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” alkalmasabb. A másik kézenfekvő indoklás az, hogy a rendeletmódosítás szerzői ezzel arra utalnak: a „Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság” a módosítás alapján olyan döntéseket hozhat, amelyek a kulturális örökségről szóló törvénnyel, és egyéb jogszabályokkal, amelyek alapján a kormányhivatal működik, nem lennének összeegyeztethetők.”

A műemlékvédők szerint az Agrárminisztérium védett épületének ügye az eddig ismert műemlék rombolásokon (pl. Radetzky-laktanya, Heinrich-udvar, stb.) is túllép, hiszen olyasvalaki szegi meg a saját törvényeit, rendeleteit, akinek épp azok betartatása lenne a feladata: a jog alkotására és a jog végrehajtására egyaránt felhatalmazott, illetve a műemlékek megvédésére az állampolgárok által megbízott kormány.

Vagyis az Agrárminisztérium kapcsán a kormány a saját érdekében teszi meg azt, amit szívességi alapon különféle oligarcháknak szokott lehetővé tenni, ezúttal ugyanis az állam kizárólagos tulajdonát képező Kossuth téri Agrárminisztérium bonthatósága a cél.

Ennek érdekében az alábbi jogszabályi változtatásokra került sor eddig:

1. A 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet a Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez a rendelet minden lehetséges eljárás alól felmenteni igyekszik az itt végzendő munkákat, bár elég nehezen indokolható, hogy a Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállításától kezdve az Agrárminisztérium átalakításáig bezárólag ugyan mi tekinthető nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak az itteni munkákon.

2. Mivel a fenti rendeletben szereplő „felhatalmazás” egy műemlék lerombolásához azért mégiscsak csekélyke muníciót jelent, így azt a 85/2019 (IV. 23.) kormányrendelet segítségével egy 1/D. § paragrafussal egészítették azt ki még tavaly előtt, szép csendben. E módosítás értelmében: „a beruházással érintett Agrárminisztérium műemlék épületének részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető.”

3. A kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kossuth tér védelmével kapcsolatos szabályokat módosító 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 8. § szakaszába beiktattak egy 2021 januárjától hatályos (6) bekezdést. Ez kimondja, hogy az Agrárminisztérium teljes rekonstrukciója során új homlokzati nyílás – magyarán a kiszivárgott tervekben szereplő passzázs – úgy létesíthető, hogy az új nyílások kialakításánál a településképi követelményektől a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) hozzájárulásával el lehet térni, illetve „egyéb történeti épületelemeken építési tevékenység a KNEB hozzájárulásával engedélyezhető.”

Hogy az Agrárminisztérium javának eldózerolása örökségvédelmi szakmai szempontból is igazolható legyen, készítettek 2018-ban egy ún. értékleltárt, amely 2020 év végén a nyilvánosság előtt is ismertté vált. Ez a dokumentumtípus arra hivatott, hogy rögzítse, melyek a mindenképp megőrzendő értékek egy műemlékben.

Az értékleltár készítői nem voltak kaphatóak arra, hogy törvényellenesen bonthatóként tüntessék fel az értékes épületrészeket, ezért a megrendelők 2020-ban “felülíratták” a 2018-ban készített korábbi dokumentumot. Az új változat kimondta, hogy amit a kormány akar, az szakmailag is úgy jó.

Értéktár Agrárminisztérium by atlatszo on Scribd

Az átírt dokumentum szerzője az Átlátszó információi szerint “a mai műemléki beruházások egyik kulcsembere”, aki tucatnyi műemlék lebontásához, kibelezéséhez adott már menlevelet, legutóbb a Radetzky-laktanyához, amit az ő dokumentációja alapján fosztottak meg a műemléki védettségétől.

Horn Gabriella

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom