Bezárás
közbeszerzés

A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét

A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft. azóta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel, ehhez jön most az 54 milliárdos végső rekonstrukciós költség, plusz 1,2 milliárd a műszaki ellenőri feladatokra, amiket a Céh Zrt. végez.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Pénzügyminisztériumot (akkor Nemzetgazdasági Minisztérium) visszaköltözteti a budai Várba, az eredeti épületébe, a Mátyás-templom mellé. A Szentháromság tér 6. szám alatt ugyanis 1904-ben impozáns palotát építettek az akkori tárcának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak. A Fellner Sándor tervei alapján épült ingatlan a II. világháború után súlyosan megsérült és később nem állították vissza eredeti formájába, hanem egy sokkal visszafogottabb külsőt kapott. Évekig kollégium, majd levéltár működött benne, mígnem jött az ötlet, hogy rekonstruálják Fellner tervei alapján, és visszaköltözik bele a Pénzügyminisztérium.

Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért.

Tavaly december 30-án írta ki a PM-Tér6 a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítése) vonatkozó közbeszerzést, aminek néhány napja jelent meg az eredménye.

Az épületen eddig is dolgozó WHB-Garage páros nyerte a megbízást nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal.

A tenderdokumentáció szerint „a Beruházás során a Fellner Sándor által tervezett, 1906-ban épült műemléki védettségű épületszárnyak felújítása készül el nettó 24 887 m²-en, a középkori eredetű, 2 692 m² nettó területű Fortuna épület felújításával és a 11 366 m2 nettó szintterületű új épületszárny beépítésével; összesen bruttó 44 744 m² szintterületen kell XXI. századi munkakörülményeket biztosítani a minisztérium dolgozók számára.

Az is kiderül a leírásból, hogy a Fortuna-ház mögött lesz az új, K jelű épület, alatta pedig egy mélygarázs. Erről egyébként már februárban írt az Építészfórum, ami látványterveket is bemutatott az új szárnyról.

A hirdetményben emellett az is szerepel, hogy „az épületben kialakításra kerül egy »NATO« helyiség, ami a neve alapján valószínűleg egy lehallgatásbiztos szobát jelent valahol az ingatlanban.

Bejelentés a Magyar Nemzetben

Alighanem sajtótörténeti pillanat, de minimum furcsa, hogy a tender eredménye onnan derült ki először, hogy a PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója, Halmai Zoltán beszámolt róla a kormányközeli Magyar Nemzetnek még azelőtt, hogy megjelent volna a közbeszerzési értesítőben.

Halmai azt is elmondta a lapnak, hogy a beruházás mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt eljárást pedig a Céh Zrt. nyerte 1,25 milliárd forintos ajánlattal, és tényleg: néhány nappal később ez is megjelent hivatalosan.

Az állami cégvezér arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a sajtóban rendre a legváltozatosabb és igen túlzó összegek jelennek meg a beruházás kapcsán, ami szerinte amiatt volt, hogy a keretmegállapodásokban megjelölt maximálisan kifizethető tételeket (…) összekeverték – sőt esetenként összeadták – a ténylegesen megrendelt és elvégzett munkákért kifizetett összegekkel.

Valóban, a félreérthető közbeszerzési tájékoztatások alapján mi is írtunk olyat, hogy: Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége. A tévedésért olvasóink és az érintettek szíves elnézését kérjük, bár a mostani 54 + 1,2 milliárd fényében nem volt teljesen légből kapott az akkori becslésünk.

Most viszont Halmai megnyugtatott mindenkit, hogy a fejlesztésre a kormány eddig 25 milliárd forintnyi forrást folyósított, ennek nagyobb része azonban megvan. Az összegből 10,7 mil­liárd forintot fizettek ki, a fel nem használt összeg egy része visszakerül a költségvetésbe, másik részét a beruházás hátralévő szakaszában használják fel.

Azt is kihangsúlyozta, hogy „a most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi”. Vagyis újabb tender már nem lesz elvileg, és remélhetőleg ez sem fog drágulni.

A ZÁÉV 57 milliárdért vállalta volna

A munkára a közbeszerzési adatbázis szerint a WHB-Garage pároson kívül még ketten pályáztak: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. és a Laterex Építő Zrt. is jelentkezett.

A Laterex ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert bár rutinos, nagy cég, több közbeszerzéssel a háta mögött hiánypótlási felhívásra sem nyújtott be több fontos dokumentumot.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV pedig a nyertesekénél jóval drágább, nettó 57 milliárd forintos ajánlatot tett, ezért nem ő nyerte a munkát.

Az ajánlatok elbírálásából az is kiderül, hogy a WHB alvállalkozóként bevonja a Pénzügyminisztérium újjáépítésébe a Magyar Építő Zrt.-t és a Gervi Kft.-t. A Gervi egy műszaki tanácsadással foglalkozó évi 2030 millió forintos forgalmú kis vállalkozás, a másik alvállalkozó viszont sokkal érdekesebb.

Ugyanis a Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-n keresztül a WHB és az Épkar Zrt. tulajdona, vagyis a WHB az egyik (fél)leánycégét vonja be alvállalkozóként. A WHB egyébként a győri Paár Attila érdekeltsége, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.

A WHB sokat keres a Várban

A kormány 2014-ben fogadta el a Nemzeti Hauszmann-tervet, ami a budai Várnegyed historizáló átépítését jelenti. Ennek keretében építették újjá az egykori lovardát, a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt, valamint revitalizálták a Csikós udvart. Ezeket a munkálatokat a WHB a Laki Zrt.-vel közösen végezte többmilliárd forintért.

A Vár teljes átépítésének költsége legalább 200 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, de szakértők szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg.

Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei from atlatszo.hu on Vimeo.

Szintén a Hauszmann-terv részeként alakították ki az egykori Karmelita-kolostorban az új miniszterelnöki irodát, ahova az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek szőnyegeket, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból festményeket és szobrokat.

Szeretnék a Belügyminisztériumot és a Pénzügyminisztériumot is a Várba költöztetni azzal az indokkal, hogy ezek a tárcák régen is ott voltak. A belügy esetében még csak a terveknél tartanak, de már azokra is elment 1,3 milliárd forint.

A költségekkel előzetesen nem sokat törődtek: 2015-ben a Vastagbőr-blog hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány akkor úgy döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium (ma pénzügy) Várba való költöztetéséről, hogy azzal kapcsolatban semmilyen költségszámítás nem készült.

Úgy döntött a kormány 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba való költöztetéséről, hogy semmilyen költségszámítás nem készült

A „Vár-projektről” a mai napig igen kevés adat került napvilágra, miközben a vele párhuzamosan zajló Liget-projekt sokkal nagyobb figyelmet kap. Pedig a „Vár-projekt” kormányzati becsült költsége 200 milliárd forint, hangsúlyozottan becsült költsége, ami közel egyenlő a Liget-projekt 250 milliárdos árával.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Pénzügyminisztérium épülete a Várban eredeti állapotában és II. világháború utáni átépítést követően (forrás: PM-TÉR6 Kft.)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom