Bezárás
visszaélésszerű sajtóperelés

Nagyot megy az igazságszolgáltatásban az ATV tulajdonosváltásáról szóló cikkünk

Az, hogy egy sajtótermékhez érkeznek helyreigazítási igények és indulnak ellene perek, a rendes médiaműködés része. Ennek részleteivel az Átlátszónál már csak azért sem fárasztjuk olvasóinkat, mert a vitatott közlések döntő többségét különösebb nehézség nélkül tudjuk megvédeni a bíróságok és a hatóságok előtt. Az azonban az Átlátszó tízéves fennállása óta most először fordul elő, hogy a folyamatban lévő sajtójogi ügyeink többsége – összesen hat különböző eljárás – egyetlen cikk miatt indult. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a Hit Gyülekezete (illetve Németh Sándor) és az Átlátszó közti peres ügyek állásáról nem érdektelen beszámolnunk.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

2020 májusában az Átlátszó a Magyar Hanggal közös tényfeltáró munka után oknyomozó cikket közölt, amiben arról a jelenségről írt, hogy amíg a Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál”.

Szegény hívek gazdag papja: Németh Sándor tényleg hazavitte az ATV többségi tulajdonrészét

A Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál.

Lukács Csaba (Magyar Hang) és Bodoky Tamás (Átlátszó) cikke feltárta azt a folyamatot is, ahogyan egy bonyolult céghálózat részvételével zajló ügyletsorozat végén  egy liechtensteini offshore cég közbeékelődésével Németh Sándor döntő befolyásra tett szert az ATV Zrt. fölött. Az ATV televíziós csatornát is üzemeltető cégben korábban a Hit Gyülekezete volt a többségi tulajdonos.

A cikk címlapfotója Németh Sándort, az egyház vezetőjét ábrázolja, amint éppen lánya, Németh (Kauzál) Alexandra készít vele interjút. A kép a Hit Rádió Facebook-oldaláról származik. A cikkben beágyazva szerepel egy drónvideó, amely a Németh-család villájáról és az ATV székházáról készült légifelvételeket tartalmaz.

A riportot az Átlátszó angolul is közölte, az írás hasonló tartalommal a Magyar Hang online és print felületein is megjelent.

A Hit Gyülekezete mind a négy megjelenéssel kapcsolatban helyreigazítási pert indított. Németh Sándor és Németh (Kauzál) Alexandra egy további, ötödik keresettel (képmás jogellenes felhasználására hivatkozva) is beperelte az Átlátszót. Ezen kívül indult egy eljárás a NAIH előtt a Németh Sándor villájáról készült drónfelvétel miatt is, amit ugyanabban a cikkben publikáltunk. A drónfelvétel tárgyában döntés még nem született, a megelőző öt eljárásban jórészt jogerősen lezárultak az ügyek, de a Kúria előtt még így is tovább folyik jó részük.

Eddig két bíróság bírói tanácsai összesen nyolc ítéletet hoztak az ügyekben és ezek közül hétben elutasították a kereseteket, az utolsó pedig három helyreigazítási kérelem közül egy esetében rendelte el a helyreigazítást.

Sok per = rossz per?

Az egyetlen ATV-s cikk miatt három jogalapon összesen tehát hat eljárás indult, nyolc bírósági ítélet született eddig, és a felperesek elszántságát nézve lehet, hogy még féltávnál sem vagyunk. A nagyjából azonos tartalmú cikkekkel szembeni intenzív, több felperes által több jogalapon indított és ezidáig jórészt sikertelennek tűnő pereskedésről eszünkbe juthat a SLAPP jelensége.

A Strategic Lawsuit Against Public Participation kifejezésből származó betűszó a civil közéleti részvétel elleni stratégiai pereskedés jelenségét takarja. Ilyenkor a sajtó vagy egy civil szervezet ellen valamelyik érintett szereplő (például egy tényfeltáró riport alanya) minden lehetséges eljárási eszközt igénybe vevő jogi offenzívába kezd, megindítva olyan eljárásokat is, amelyeknek a sikerére maga sem lát reális esélyt.

Az ilyen típusú stratégiai pereskedés esetén ugyanis nem a pernyertesség a lényeg. A kívánt hatás már a sajtószerv perekkel való leterhelése, erőforrásainak lekötése útján elérhető. Az Átlátszó ügyvédeinek eddig legalább 50 munkaórát kellett csak ebbe az egy ügybe fektetniük.

A valós cél ilyenkor a jellemzően véges tartalékokkal rendelkező célpont elhallgattatása, kifárasztása, öncenzúrára késztetése. Több jogrendszer már szabályozást is bevezetett a rosszhiszemű stratégiai pereskedés visszaszorítása érdekében. Több mint 60, a közélet átláthatóságért dolgozó civil szervezet és újságírószövetség javaslata pedig az Európai Unió hatékony fellépését sürgeti e téren.

Természetesen bármilyen szabályozás esetén nagyon fontos szempont, hogy a jóhiszemű, valóban a sérelem orvoslására irányuló bírósági jogérvényesítést e reformok nem akadályozhatják.

1. A sajtóperek

A sajtóhelyreigazítási perekben a Hit Gyülekezete három állítást sérelmezett: egyrészt vitatta, hogy a „gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett” volna, másrészt álláspontja szerint a cikkek azt a valótlan állítást tartalmazták, hogy „a Hit Gyülekezete egyház több milliárd forint olyan állami támogatást kapott, amiből magánvagyon lett”.

Harmadrészt a keresetlevél szerint a riportok az egyház által az elmúlt tíz évben köznevelési, közcélú feladatellátáshoz kapott állami támogatás tényét olyan hamis színben tüntették fel, miszerint azt az egyház nem cél szerint, hanem magánvagyon létrehozására használta fel. Mivel az utóbbi látszatot az eddig ezt a kérdést vizsgáló hét bírósági ítélet egyike sem találta kiolvashatónak a cikkből, a továbbiakban a két kifogásolt konkrét közlésre koncentrálunk.

A perek egyik érdekessége, hogy a bíróságoknak párhuzamos eljárásokban lényegileg azonos közléseket kellett elbírálnia. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az egyes állításokkal kapcsolatban melyik bíróság milyen álláspontra helyezkedett.

a) Az állami támogatás magánvagyonná válásával kapcsolatos állítások

A perek egyik tárgya az, hogy valótlan tényállítás-e a cikkekben szereplő azon kijelentés, hogy a gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett és hogy ehhez állami támogatás szolgált volna forrásul.

A Magyar Hang  online cikke ellen indított perben az elsőfokú bíróság elutasította a Hit Gyülekezete keresetét. Az indokolás rámutat, hogy „a cikk nem tartalmazza azt a tényállítást, hogy a felperesi egyháznak nyújtott állami támogatásból »magánvagyon lett«, azaz Németh Sándor közvetlen vagy közvetett vagyonszerzését szolgálta, annak fedezetét biztosította”. Emellett azt is hozzátette a bíróság, hogy a pert indító egyház által „kiemelt szövegrész nemcsak megfogalmazásában, de tartalmában is feltételezés, tehát véleménynyilvánítás, mely helyreigazításnak tárgya nem lehet”.

Hamis színben sem tüntetett föl semmit a cikk. Az eljáró bíró e körben kiemelte, hogy [a] cikkben írt felvetés, feltételezés még csak tartalmában sem tényállítás, s amellett a cikk teljes tartalma nem tartalmaz arra vonatkozó tényállítást sem, hogy Németh Sándor az üzletrész ellenértékét milyen forrásból fizette meg”, hangsúlyozva, hogy a riport ráadásul lehetőséget biztosított a Hit Gyülekezetének a reakcióra, amit hűen közölt is. Az egyház fellebbezett, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A Magyar Hang print változata elleni perben a Fővárosi Törvényszék másik bírája hozott elsőfokú ítéletet, aki szintén úgy értékelte, hogy a cikk „nem állította azt, hogy a felperes több milliárd forint olyan állami támogatást kapott, amiből magánvagyon lett, továbbá, hogy az állami támogatást nem arra fordította, amire azt kapta”.

A Hit Gyülekezete keresetét elutasító ítélet rámutat, hogy az „érintett cikkrészlet rávilágít arra a problémakörre, miszerint Magyarországon az egyházak gazdálkodása a nyilvánosság elől nagy mértékben rejtve van. Az adományok, a perselypénzek, illetve az állami támogatások nem ismertek a nagy nyilvánosság előtt. A befizetett adományok és perselypénzek útja követhetetlen”.

A másodfokon eljárt Ítélőtábla a kereset elutasításával és a Törvényszék indokolásával is egyetértett és elutasította az egyház fellebbezését.

Az Átlátszón megjelent cikk a Hit Gyülekezete vagyonával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „[h]a ebből a pénzből magánvagyon lesz, az már közügy”. Az elsőfokon eljáró Törvényszék egy harmadik bírája is megalapozatlannak találta az egyház keresetét. Az Ítélőtábla az érintett mondatok értékelése tekintetében mindenben egyetértett a Törvényszékkel.

A cikk angol nyelvű változatával kapcsolatban – az ezzel kapcsolatos helyreigazítás eljárási okból az alapcikktől külön zajlik és még csak elsőfokú ítéletnél jár – a Törvényszék megállapította, hogy annak tartalma a magyarral megegyezik.

b) „A gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett”

A Magyar Hang online cikkével kapcsolatos, e mondatot támadó pert a Hit Gyülekezete első- és másodfokon is elveszítette. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a cikkből egyértelmű, hogy gyülekezeti vagyon alatt elsősorban az ATV televízió értendő. A cikkben bemutatott, több céget érintő ügyletsorozat eredményeképpen bekövetkezett „változás pedig mind közvetlenül, mind közvetetten […] növeli az ATV-ben Németh Sándor tulajdoni »arányát«”, egyúttal a Hit Gyülekezete „tulajdoni »hányadát« csökkenti”.

Az egyház az ítélet ellen fellebbezett. A másodfokon eljárt bíróság hangsúlyozta, hogy „az írás fókuszában Németh Sándor vagyoni helyzetének alakulása áll”, a Hit Gyülekezete „vezetőjének, emblematikus képviselőjének személyes jelenléte a televíziót tulajdonló gazdasági társaságban” pedig „a közvélemény figyelmére számot tartó esemény”. Amikor pedig ilyen eseményről tudósít, akkor a sajtó „elsődleges felelőssége alapvetően a közvélemény megfelelő tájékoztatásával függ össze”.

Az Ítélőtábla perben eljárt tanácsának összegzése szerint a támadott mondattal szemben helyreigazításnak nincs helye, a Hit Gyülekezete „ugyanis Németh Sándor résztulajdonos nélkül saját vagyona felett nem tud rendelkezni, míg Németh Sándor erre a [Hit Gyülekezete] nélkül is képes.”

A Magyar Hang cikkének nyomtatásban megjelent változata ellen indított perben a keresetet szintén megalapozatlannak ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azonos tanácsa. Az elsőfokú ítélet szerint a Hit Gyülekezete által kifogásolt mondat „a tényekből levont következtetés”, az írás pedig „részletes okfejtés[t] tartalmaz arról, hogy mely tények alapozzák meg a [cikkben tett állítás] valóságalapját”.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete – az online cikkel kapcsolatos indokolással azonosan – érdemben egyetértett a Törvényszék döntésével és kiemelte, hogy a vitatott mondat olyan értékítélettel vegyes tényállítás, amellyel kapcsolatban sajtóhelyreigazításnak nincs helye.

Az Átlátszó angol nyelvű cikkével szemben indított perben első fokon a Törvényszék a Hit Gyülekezete keresetét elutasította, a kérdéses mondatot nem ítélte jogsértőnek.

Az Átlátszó magyar nyelvű cikke ellen indított pert a Hit Gyülekezete első fokon szintén elveszítette. Az elsőfokon eljáró bíró ítélete szerint a kérdéses mondatnak „az az értelme, hogy a felperes egyház vagyona átalakult magánvagyonná, vagyis konkrétan Németh Sándor vagyona nőtt, a felperes egyházé pedig csökkent”. Az ítélet rögzíti, hogy „a cikk részletesen foglalkozik azon felvetésekkel, hogy vajon Németh Sándornak honnan lehetett erre fedezete, és bemutatja azt a videó felvételt is, amelyen maga az érintett nyilatkozik az ügyletekről. Tehát a cikknek azon állítása, hogy a gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett, megfelel a valóságnak, ekként nincs helye ezzel kapcsolatosan helyreigazításnak.”

Az ebben az ügyben  másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tanácsa – amelyik nem azonos azzal a tanáccsal, amely a Magyar Hang cikkei kapcsán hozott ugyanezen bíróság nevében ítéletet – azonban az addig egységesnek látszó bírósági állásponttal szemben úgy foglalt állást, hogy bár „Németh Sándor részesedése [a liechsteini offsore cég] tulajdonrészének megvásárlásával nyilvánvalóan növekedett, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel egyidejűleg […] a felperesi egyház vagyona csökkent, a gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett”.

A tanács szerint ugyanis a „»befolyása alá került« és a »magánvagyon lett« kifejezések nem azonos jelentéstartalommal bírnak, a befolyás megszerzése nem azonos a vagyonszerzéssel, a többségi befolyás megszerzése nem egyenértékű a felperesi egyház terhére való gazdagodással”.

A másodfokú ítélet is rögzíti tehát, hogy Németh Sándor nem vitatottan döntő befolyást szerzett az ATV felett, amellyel korábban a Hit Gyülekezete rendelkezett.

Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla e tanácsának álláspontja szerint az ügyben az a döntő, hogy ez a befolyásszerzés nem járt az egyház vagyonának csökkenésével. Márpedig a tanács álláspontja szerint a cikk értelme az, hogy Németh Sándor az egyház „terhére” gazdagodott.

Az Átlátszó az összes többi bírósági ítélettel ellentétes értelmezést felülvizsgálati eljárás keretében a Kúrián megtámadta..

Álláspontunk szerint ugyanis a vitatott közlés a cégtörténetet és cégstruktúrát részletesen bemutató cikk egésze alapján azzal a jelentéssel bír, hogy a korábban a Hit Gyülekezete közvetett többségi befolyása alá tartozó ATV Zrt. mára Németh Sándor közvetett többségi befolyása alá került.

Bizonyosan nem jelenti a cikk e fordulata viszont azt a jogerős (rész)ítélet által neki tulajdonított tartalmat, hogy Németh Sándor vagyona a felperes vagyonának „terhére” vagy „rovására” növekedett volna. A tranzakciósorozatot részletesen feltáró cikk maga is hangsúlyozta, hogy a befolyásszerzés tőkeemeléssel történt. E folyamat lényege pedig nem más, mint hogy a korábbi tulajdonos törzsbetétjének összege nem csökken, de a társaságban fennálló tulajdoni hányada, azaz szavazati aránya, azaz a cég által meghozható döntésekre gyakorolt befolyása kisebb lesz.

A cikk pedig éppen ezt a folyamatot mutatja be. Míg 2013 februárjában a Hit Gyülekezete rendelkezett az ATV Zrt. fölött többségi befolyással, addig a tőkeemelést is tartalmazó műveletsorozat végeredményeképpen a többségi befolyással immár Németh Sándor rendelkezik.

Kérelmünkre – az ilyen perekben szokásos módon – a Kúria a helyreigazítást elrendelő ítélet végrehajtását felfüggesztette. A Hit Gyülekezete is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be minden, a keresetüket részben vagy egészben elutasító ítélettel szemben, így tehát mind a három magyar nyelvű cikkel kapcsolatos mindhárom kereseti kérelem a Kúria előtt van.

2. Németh Sándor és lánya képmása

A Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor és lánya, Németh (Kauzál) Alexandra jogellenes adatkezelésre hivatkozva felszólítást küldtek az Átlátszó szerkesztőségének, majd a kép törlésének megtagadása után képmáshoz való jog megsértésére hivatkozva pert is indítottak. Álláspontjuk szerint az őket ábrázoló képnek az Átlátszó általi közléséhez nem járultak hozzá, enélkül pedig a közzététel jogsértő volt.

A Törvényszék úgy foglalt állást, hogy bár a kép közszereplőket ábrázol interjúszituációban (saját maguk tették közzé a Hit Rádió Facebook-oldalán), ez csak arról a konkrét szereplésről beszámoló cikk esetén jelentené automatikusan azt, hogy a hozzájárulásuk nélküli közlés jogszerű. Az eljáró bíró – a törvényszéken sorrendünkben a negyedik, aki foglalkozott a cikkel – ítéletében az Átlátszó másodlagos védekezésével egyetértve rámutatott, hogy egyéb esetben az Emberi Jogok Európai Bíróságának von Hannover kontra Németország (No. 2) ügyben kifejtett vizsgálati szempontrendszerét kell alkalmazni. E körben releváns:

  • a.) a kép publikációjának a közügyekről szóló vitához való hozzájárulása,
  • b.) hogy a bemutatott személyeknek milyen az ismertsége,
  • c.) hogy ők korábban milyen magatartást tanúsítottak a médiával kapcsolatosan,
  • d.) összességében a cikk tartalma, formája, hatása, és
  • e.) a kép elkészítésének körülményei.

E szempontrendszert alkalmazva a Törvényszék megállapította, hogy a kép felhasználása jogszerűen történt, erre tekintettel a felperesek keresetét teljes egészében elutasította.

A felperesek az Ítélőtáblához fellebbeztek, a másodfokú eljárás még folyamatban van.

3. Adatvédelmi eljárás

Mindezeken kívül Németh Sándor hatósági eljárást is indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt azért, mert a kérdéses cikkben publikáltuk a villájáról készült drónfelvételt. Az eljárásban az a kérdés, hogy a személyes adat kezelése során jogszerűen jártunk-e el, vagy másképpen: nem sértettük-e meg Németh Sándor személyes adatok védelméhez fűződő jogát azáltal, hogy drónnal készült felvétellel bemutattuk a luxusvilláját.

Az ATV Zrt. épületei és a Németh család villája Budapesten – drónfelvételek from atlatszo.hu on Vimeo.

Itt még nem született semmilyen döntés. A NAIH felhívására azt fejtettük ki, hogy az érintett ingatlant mint a Németh-család villáját mutattuk be az ingatlan címének megjelölése, illetve bármely további írott vagy szóbeli, az ingatlan pontos helyének azonosítását lehetővé tevő kommentár nélkül.

A tulajdonosi minőség meglétén túl semmilyen egyéb következtetés nem vonható le a felvételekből sem Németh Sándor, sem a családtagjai személyére vonatkozóan azon túl, hogy egy igen szép és bizonyára nagyon értékes ingatlanban élnek.

Ez viszont az illusztrált cikk által érintett közügyhöz szorosan kapcsolódó lényegi információ, hiszen ebből például az bizonyosan tudható, hogy messze nem kellett mindenét pénzzé tennie Németh Sándornak az ATV, azaz az ország egyetlen, nem deklaráltan kormánypárti irányultságú országos lefedettségű közéleti televíziójának megvásárlásához. Németh Sándor személyes vagyonának mérete azáltal vált ugyanis egyértelműen a közéleti vitára tartozó körülménnyé, hogy – ahogy arról a cikk maga is tudósít – többségi befolyást szerzett a médiavállalkozás fölött.

És hogy miért volt erre szerintünk jogunk Németh Sándor hozzájárulása nélkül? A személyes adatok kezelését szabályozó uniós szabály, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdekből erre szerintünk lehetőségünk van. A jogos érdek a közügyek megvitatásával szorosan összefüggő, a közéleti vita lefolytatásához nem nélkülözhető személyes adat tekintetében a közvélemény egészének és tagjainak a közügyek szabad és tájékozott megvitatásához fűződő jogos érdeke, valamint az Átlátszó kiadójának mint médiaszolgáltatónak és a szerkesztőségnek a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága által is védett, a tájékoztatáshoz fűződő jogos érdeke.

Hogy minderről mi a NAIH álláspontja, azt majd a határozatából megtudhatjuk. Mindenesetre egy ehhez sokban hasonló esetben, a Balásy Gyula villájáról készített drónfelvétel kapcsán ezt az érvelésünket elfogadta a hatóság. Azt a határozatot Balásy Gyula megtámadta a Fővárosi Törvényszéken, de a keresetét a bíróság jogerős döntésével elutasította.

Gönczi Gergely — Sepsi Tibor — Tóth Balázs

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom