Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

sajtóelhárítás

Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról

Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között? Március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban, de nincs ilyen nyilvántartása Müller Cecília hivatalának. Az Operatív Törzset és az Országos Kórházi Főigazgatóságot is hiába kérdeztük: előbbi nem válaszolt, utóbbi pedig közölte, hogy nem rendelkezik ilyen adatokkal.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Az elmúlt időszakban felpörgött az oltási kampány: múlt hét csütörtökön elértük a 3,5 millió beoltottat (vagyis  ennyien kapták meg legalább az első oltást, ami azonban nem nyújt teljeskörű védelmet, és pláne, nem azonnal), amiről a kormány is hírt adott Facebook-oldalán, és jó pár korlátozó intézkedést enyhítettek emiatt.

Facebook

(null)

A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal az új fertőzöttek és elhunytak mellett egy ideje naponta közzéteszi az első és második oltást megkapók számát is statisztikai adatközléseiben. Emellett az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos rendszeresen beszél az oltási számok alakulásáról, múlt hét kedden például kifejtette, hogy már 4,3 millió fölé nőtt a védőoltásra regisztrálók száma, 69%-uk pedig már legalább az egyik oltást megkapta. Hozzátette azt is, hogy a magyar lakosság 33,4%-a van beoltva, a regisztrált 65 év felettiek több mint 90%-a, míg a középkorúak 53%-a kapott már oltást.

Mivel az eddig regisztráltak nagy részét beoltották már, szerettünk volna pontos képet kapni arról, hogy állnak az egyes települések az oltással, vannak-e eltérések az ország különböző részei között. Érdekes ugyanis, hogy az egyébként is elég szűkszavú járványügyi tájékoztató oldalon a fertőzöttek, gyógyultak és elhunytak száma naponta frissülő budapesti-vidéki megoszlásban is látható, de arról nem tudni semmit, hogyan néz ki ugyanez az oltottakat tekintve. Mindezek miatt közérdekű adatigényléssel fordultunk az NNK-hoz március végén.

 

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Adatigénylésünkben azt kértük, küldjék meg részünkre, hogy 2021. március végéig

  • hány főt oltottak be koronavírus elleni védőoltással a fővárosban és a megyei jogú városokban (településszintű, illetve a főváros esetében kerületi bontásban)
  • mennyi volt ezekből az első, illetve a második oltást megkapók száma.

15 nappal később az NNK válaszában a veszélyhelyzetre hivatkozva 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt. A hosszabbításra a tavaszi időszakot követően november vége óta van ismét lehetősége az állami szerveknek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint ez a határidő újabb 45 nappal is meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”, ezzel pedig rendre élnek is az adatgazdák.

Ennek ellenére egy héttel a hosszabbítás bejelentése után mégis válaszolt az NNK: azt írták, hogy nem rendelkeznek a kért, településszintű adatokkal az oltottakról.

Müller Cecília válasza az adatigénylésre.

Ezt követően az önkormányzatokhoz fordultunk. Ezt azért tartottuk indokoltnak, mert bár az oltások megszervezése nem önkormányzati hatáskör, a KiMitTud felületén nemrég egy másik igénylő is hasonló kérdést tett fel a ferencvárosi önkormányzatnak az oltásokról és az 15 napon belül elküldte a kért adatokat.

Mi azonban nem jártunk ekkora szerencsével. Volt, ahol arról tájékoztattak, hogy az oltások megszervezése, az oltóanyagok eljuttatása a háziorvosokhoz a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladata. Azóta a kormányhivatalokhoz is adtunk be adatigénylést, egyelőre még várjuk a válaszukat.

Máshol pedig a Megyei Oltási Munkacsoportokat, illetve a munkájukat koordináló György István államtitkárt nevezték meg illetékesként akit egyébként szintén felkerestünk emailben, de nem kaptunk választ tőle. A helyzet kaotikusságát jól mutatja, hogy volt olyan önkormányzat, ahol azt javasolták, hogy keressük az NNK-t, mivel az oltásokkal történő ellátás, az oltások megszervezése a Nemzeti Népegészségügyi Központ feladata”.

Az önkormányzatok mellett a napokban elküldtük kérdéseinket az Operatív Törzs sajtóosztályának is, de egyelőre nem érkezett válasz a megkeresésünkre. Írtunk e-mailt a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) is. Ők sem tudtak segíteni a pontos számokban, de azt javasolták, hogy forduljunk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kezelőjéhez. A honlap tanúsága szerint a fenntartó az Országos Kórházi Főigazgatóság, így adatigénylésünkkel őket is megkerestük, ám szintén nem jártunk sikerrel.

A feltett kérdések tekintetében az Országos Kórházi Főigazgatóság nem rendelkezik adattal válaszolták.

Hasonló tapasztalatokról számolt be az Mfor is. A lap a napokban megpróbált tájékozódni arról, hogy mennyi embert oltottak be eddig a nagyobb településeken. Az általuk megkeresett polgármesterek  egyöntetűen azt mondták, hogy szinte semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapnak a járványügyi statisztikákról a második hullám kezdete óta, így csupán informális úton van lehetőségük tájékozódni arról is, hogy halad az oltás városukban. Ez pedig azért jelent nehézséget, mert a lakosság egyébként teljes joggal megválasztott vezetőitől várná a naprakész tájékoztatást.

Érdekesség, hogy a debreceni városvezetés szintén az NNK-hoz irányította a lapot, válaszukban ugyanis kifejtették, hogy az önkormányzat nem adhat tájékoztatást a beoltottak számáról, mivel adatszolgáltatásra a Nemzeti Népegészségügyi Központ jogosult.

Vagyis azt látjuk, hogy látszólag még abban sincs egyetértés, hogy egyáltalán ki számít adatgazdának a települések átoltottságát tekintve feltéve persze, ha egyáltalán létezik ilyen nyilvántartás.

Nem ez az első alkalom, hogy nehezen sikerül adatokhoz jutni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Nemrég beszámoltunk arról, hogy Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csak több hónapnyi levelezést követően kapta meg a szociális intézmények fertőzöttségi és halálozási adatait a járvánnyal összefüggésben. Sőt, a fertőzöttek településszintű adataira is egy évet kellett várni, és azt sem magától hozta nyilvánosságra az NNK, hanem a K-Monitor adatigénylésének köszönhetően, a válaszra pedig 3 hónapot kellett várni:

Egy évvel a járvány megjelenése után előkerültek a fertőzöttek településszintű adatai végre

Több hónapon át tartó adatigénylést és levelezést követően a K-Monitor birtokába kerültek a magyar településszintű fertőzési adatok. A hozzánk is eljutott adatbázisból csináltunk néhány térképes ábrázolást, amivel így a korábbinál többet tudhatunk meg a járvány itthoni helyzetéről.


Szopkó Zita

Címlapkép: Müller Cecília országos tisztifőorvos megkapja a koronavírus elleni vakcinát 2021. január 13-án Budapesten, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban. Forrás: Magyarország Kormánya/Facebook

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás