Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

cikkünk nyomán

Az Országgyűlésben és az Európai Parlamentben is téma a paksi földrengésveszély

Országgyűlési és EP-képviselők ingerküszöbét is elérték a paksi atomerőmű telephelyén az atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési folyamat keretében 2016-ban elvégzett, és az Átlátszó által 2017-ben kiperelt és nyilvánosságra hozott földtani kutatás értékelésével kapcsolatos legújabb tudományos hírek. Az Európai Parlamentben osztrák, német és francia zöldpárti képviselők nyújtottak be írásbeli kérdéseket az Európai Bizottságnak, a magyar Országgyűlésben Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), Tóth Bertalan (MSZP) és Vadai Ágnes (DK) kérdezték Süli Jánost, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert és Orbán Viktor miniszterelnököt a témáról. Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának váratlan távozását is összefüggésbe hozta az ügy fejleményeivel.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Amint arról korábban hírt adtunk, egy nemrégiben megjelent magyar, majd egy osztrák tudományos tanulmány is a telephely alkalmatlanságát valószínűsíti az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait újraelemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők is hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban.

Az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint is földrengésveszélyes a paksi atomerőmű telephelye

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve.

A témában április 28-án írásbeli kérdést adtak be osztrák, német és francia EP-képviselők az Európai Bizottságnak. A beadvány úgy fogalmaz:

„A rendelkezésre álló információk szerint a Paks II. atomerőmű telephely-engedélyezési eljárása során jelentős eltérés mutatkozott a telephely földrengésveszélyességére vonatkozó alapvizsgálatok eredményei és az MVM Paks II. társaság által a magyar atomenergia-felügyeleti hatósághoz telephely-engedélyezés céljából benyújtott hivatalos kérelem között. A kérelemből ugyanis kimaradtak az összegyűjtött paleoszeizmikus alapadatokból származó megállapítások, amelyek arra utalnak, hogy a paksi telephely alatt az aktív Dunaszentgyörgy-Harta (DH) törésvonal húzódik, és ezt egy új tanulmány is megerősítette”.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelenlegi ajánlásai és a 118/2011. (VII. 11.) számú magyar kormányrendelet kimondja, hogy aktívnak minősített törésen nem építhető atomerőmű. Ennek fényében azt kérdezik a Bizottságtól a zöldpárti EP-képviselők, hogy:

  • 1. Osztja-e a Bizottság azt a nézetet, hogy a DH törésvonal aktív?
  • 2. Hogyan értékeli a Bizottság, hogy az MVM Paks II. társaság által benyújtott kérelemben szereplő alapvizsgálatokból kimaradtak a DH törésvonalra vonatkozó paleoszeizmikus megállapítások, és intézkedik-e a Bizottság a magyarországi telephely-engedélyezési eljárás független értékelésének elvégzéséről?
  • 3. A Bizottság intézkedik-e annak biztosítása érdekében, hogy a Paks II. építési gödör kiásásakor a tervezett építési helyszín alatt húzódó DH törésvonal nyomvonalát átlátható módon ellenőrizzék?

A magyar Parlamentben Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), Tóth Bertalan (MSZP) és Vadai Ágnes (DK) kérdezte Süli Jánost, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert és Orbán Viktor miniszterelnököt a témáról. Kocsis-Cake Olivio azt szerette volna megtudni Süli Jánostól, hogy „miért adták ki a telephelyengedélyt a földrengésbiztonsági előírásoktól eltérve?”. Beadványában kitért arra is, hogy a Párbeszéd a földtani kutatás eredményének megjelenése óta több fórumon is megpróbált érvényt szerezni a jelentős biztonsági kockázat iránti aggodalmának, mindeddig eredménytelenül. Tóth Bertalan és Vadai Ágnes hasonló megkereséseket adtak be Süli Jánosnak és Orbán Viktornak.

Az országgyűlési képviselők beadványaira válaszolva az ügyben illetékes miniszter továbbra is azt hangsúlyozza, hogy „a projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg”, és hosszan részletezi a telephely-engedélyt megalapozó földtani kutatások során elvégzett vizsgálatokat. Süli János szerint „még a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező esetleges földrengésből származó erőhatásokra is fel fogják készíteni az épülő erőművet mérnöki megoldásokkal”.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában  politikai síkra tereli az ügyet, és érthetetlennek nevezi hogy „a balodal  – köztük Önök is – miért támadják folyamatosan a hazánk energiabiztonsága és energiaszuverenitása, valamint a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is fontos Paks II. beruházást”.

Az Átlátszó úgy tudja, hogy az osztrák tanulmány megjelenése előtt, április 27-28-án az osztrák környezetvédelmi ügynökség bilaterális megbeszéléseken ismertette kutatásuk ereményeit a magyar féllel, köztük az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) illetékeseivel. Másnap, április 29-én váratlanul lemondott Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója.

Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője Facebook-bejegyzésében az osztrák tanulmány megjelenésére reagálva azt írta:

„Ennek fényében talán jobban érthetővé válik Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatójának váratlan távozása, és a Fidesz törvénymódosítása is a nukleáris hatóság átszervezésére is. Az engedély megbízhatóságával kapcsolatos kétségek, ennek az ügynek a közepén az illetékes hatóság vezetőjének távozása és a hatóság rapid átszervezése összességében olyan mértékben ássa alá a kormány, a hatóság és az engedélykérő iránti közbizalmat, amely minimálisan a projekt és engedélyezésének azonnali felfüggesztését kell hogy maga után vonja”.

Bodoky Tamás

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás