Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

sajtóelhárítás

90 nap kell Müller Cecíliának, hogy megmondja, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról

Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legutóbbi, május eleji adatigénylésünk elutasítása után a járványhelyzetre hivatkozva arra is csak 90 napon belül válaszolna, hogy egyáltalán milyen formában gyűjtenek adatot az oltásokról. Mindezt annak ellenére, hogy két hete Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma. 

Április végén írtunk arról, hogy március óta próbálunk adatot szerezni arra vonatkozóan, hogy pontosan hány oltást adtak be a fővárosi kerületekben, illetve a megyeszékhelyeken, azonban nem jártunk sikerrel. Nemhogy az adatokat nem kaptuk meg (az NNK és az Országos Kórházi Főigazgatóság is elutasította igénylésünket), de arról is ellentmondó információk érkeztek, hogy egyáltalán hová fordulhatunk, ha településszintű nyilvántartáshoz szeretnénk jutni.

Írtunk az önkormányzatoknak is, és néhány helyről azt a választ kaptuk, hogy a Kormányhivatalok illetékesek. Azonban a hozzájuk beadott adatigénylésünk sem járt sikerrel: a Kormányhivatalok azóta egytől egyig azt írták válaszlevelükben, hogy a kért adatok tekintetében nem minősülnek adatkezelőnek.

Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról

Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között?

De más fejlemények is történtek azóta: az NNK május elején arról tájékoztatott bennünket, hogy nem az intézmények címe szerint tartják nyilván, hová mennyi vakcinát szállítottak ki.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ válasza

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy településszintű nyilvántartásuk tényleg nincs arról, hogyan áll a koronavírus elleni oltások beadása.

Ebből következik az is, hogy valamilyen formában léteznie kell az adatoknak, ezért nem sokkal az elutasítást követően, május 7-én válaszlevélben kérdeztük meg, hogy pontosan milyen bontásban tárolják az oltóanyagokra vonatkozó adatokat, milyen nyilvántartás áll rendelkezésükre.

Kétszer 45 nap hosszabbítás

A látszólag nem túl bonyolult kérdésre, aminek megválaszolása maximum pár percet venne igénybe, már csak 20 nappal később érkezett reakció, amikor is a Müller Cecília vezette NNK közölte, hogy 45 napra hosszabbítja a válaszadási határidőt.

Június 21-én pedig újabb levél érkezett, ami a járványra hivatkozva ismételten 45 nap haladékot kér a válaszadásra.

Az újabb határidőhosszabbítás

Eszerint tehát három hónapos várakozási idővel számolhatunk akkor is, ha csupán egy rövid kérdést teszünk fel, válaszul a kapott tájékoztatásra. 

Mivel ennyit nem akartunk várni, az első 45 napos hosszabbítás után, május 10-én újabb adatigénylést adtunk be az NNK-hoz, amelyben intézményi bontásban kértünk információt a 2020. december 21. és 2021. április 30. között beadott oltásokról. Adatigénylésünkben arra is kitértünk, hogy az oltások számát az oltóanyagok típusa szerinti bontásban szeretnénk megkapni, feltüntetve, hogy mennyi volt ebből az első, illetve második dózis.

Az előzmények fényében nem meglepő, hogy ezt az igénylést is meghosszabbították 45 napra, amelynek határideje a napokban jár le. Kíváncsian várjuk, hogy megkapjuk-e a kért adatokat, vagy újabb 45 napos hosszabbítással kell számolnunk. Ha ugyanis ismét hosszabbítanának, akkor augusztus első heteiben juthatnánk hozzá az áprilisi adatokhoz az oltásokról.

Vége a harmadik hullámnak, de az NNK továbbra sem válaszol

A koronavírus-járvány elleni védekezésre való hivatkozás már csak azért is érdekes, mert Müller Cecília országos tisztifőorvos már két hete, június 8-án kijelentette az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján, hogy:

„Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon”.

Hasonló üzenetek jelentek meg a kormány Facebook-oldalán is az elmúlt hetek során:

Mostanában az új fertőzöttek és kórházban ápoltak száma folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a vírus miatti halálozás is. Ennek ellenére június közepén mégis 2021. december 18-ig tolták ki a járványügyi készültségi időszak határidejét.

Ráadásul az NNK másik feladata, az oltásokkal kapcsolatos tennivalók sem indokolják a 90 napos hosszabbítást. A beadott oltások száma ugyanis jó ideje alig emelkedik. Március 31-én Orbán Viktor azt jósolta, hogy május végére, június elejére a 7 millió beadott első oltásig is el lehet jutni.

Ez azonban nem sikerült, és nem valószínű, hogy a közeljövőben reális cél lehet, hiszen az 5 millió beoltottat május 22-én értük el – vagyis ennyien voltak azok, akik legalább az egyik oltást megkapták –, az azóta eltelt közel egy hónap alatt ez a szám mindössze 400 ezerrel emelkedett.

Rendre a hosszabbítás lehetőségével élnek az állami szervek

Több alkalommal írtunk már arról, hogy miért problémás, hogy a járványhelyzet miatt akár háromszor annyi idejük is lehet az állami szerveknek a válaszadásra, mint máskor.  A hosszabbításra a Magyar Közlönyben novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek.

Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák:

  • Szél Bernadettnek a szociális intézmények fertőzöttségi adatait több hónapnyi várakozás után küldte meg az NNK
  • a koronavírus járvány miatt pangó turizmus ellenére az MTÜ mégis hosszabbítást kért, mikor közérdekű adatigénylésben szerettük volna kikérni a béremelésre vonatkozó adatokat
  • a védettségi igazolvány szerződéseire is 90 napot kell várnunk a NISZ-től
  • legutóbb pedig a vadászati kiállításra forgatott film költségeit szerettük volna megtudni. Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. indoklása szerint azért nem adta ki időben a kért adatot, mert így „a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje”.

A legemlékezetesebb ilyen eset Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőhöz köthető, aki februárban egy EU-s támogatású projekt szerződéseit szerette volna kikérni Müller Cecíliától.  Az országos tisztifőorvos véletlenül Hadházyt is a címzettek között hagyta egy, a kollégáinak szóló levélben, amiben arról érdeklődött:

„Kedves Kollégák! Erre nincs egy jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”

Az eset után Szél Bernadett feljelentést tett hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség azonban a elutasította azt, véleményük szerint nem történt bűncselekmény.

Azóta az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva meghosszabbítani a határidőt, pontosan meg kell nevezni a késleltetés okát, vagyis magyarázatot kell adni arra, hogy közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.

Nemcsak mi nem tudunk adatokhoz jutni az oltásról

Pár napja a 444.hu is arról írt, hogy adatigénylésben szerették volna megtudni, hogy júniusig mennyien kaptak legalább egy adag vakcinát a különböző településeken.

Hozzátették azt is, hogyha nincs településszintű nyilvántartás, akkor az elérhető legrészletesebb (járási vagy megyei bontású) adatok is megfelelnek számukra. A lap hasonló választ kapott, mint mi:

azt írta az NNK, hogy az általuk kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal, azt azonban már nekik sem árulták el, hogy akkor milyen bontásban vannak meg.

Szopkó Zita

Címlapkép: Vadnai Szabolcs/kormany.hu

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Megosztás