Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

családok éve

Tízóraira egy Túró Rudi vagy joghurt sem jön ki a gyermekotthonoknak adott állami normatívából

„Sok gyerek bizony éhesen mehet aludni” – mondta az Átlátszónak egy, a neve elhallgatását kérő már nyugdíjas szakember, aki 15 éven át egy gyermekotthon gazdasági vezetőjeként dolgozott. Az Átlátszó által talált adatok szerint az ilyen intézményekben reggelire hozzávetőleg 80100 Ft, tízóraira és uzsonnára kb. 50-50 Ft, ebédre 180300 Ft, vacsorára kb. 180 Ft jut annak a 7 ezer gyermeknek, akik ma Magyarországon központi fenntartású gyermekotthonokban laknak. Az állami normatíva tíz éve változatlan: fejenként napi 684 forint. Ennek a (nyugdíjminimum alapján törvényben meghatározott) napi kvótának az emelésére a felelős minisztérium (EMMI) szerint nincs pénz a költségvetésben – derül ki Szél Bernadett Facebook-bejegyzéséből. Eközben a kormány épp gyermekvédelmi konzultációra is milliárdokat költ.

Társadalmi célú hirdetés

Szél Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) kérdezte a gyermekotthonokban uralkodó állapotokról, de végül az ombudsmanon keresztül megszerzett dokumentumból tájékozódott.

Az Alapvető Jogok Biztosa idén tavasszal a gyermekotthonok helyzetével kapcsolatban több problémára is felhívta a figyelmet, ezek között szerepelt az étkezési normatíva rendezése is.  Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az ombudsmani ajánlásra küldött választ, amiből úgy tűnik , hogy a napi 684 forintos étkezési kvóta emelése túl nagy terhet jelentene az Orbán-kormány költségvetésének. Pedig a jelenlegi, napi 684 Ft-os összeg akár duplájára emelése 7 ezer gyerekre az év 365 napjára sem kerülne többe kb. 1,7 milliárd forintnál.

A tárca szerint az emberi erőforrások minisztériuma az étkezési normatíva emelésével szakmailag egyetért, azonban ennek megvalósítása a mindenkori költségvetési helyzettől függ.

Az Átlátszó forrásaitól kapott és online elérhető példák alapján hozzávetőleg így néz ki egy gyermekotthonban a napi fejkvóta étkezések szerinti lebontása. Eszerint például a tízóraira jutó összeg még egy kis pohár joghurtra vagy egy Túró Rudira sem elég:

 

 

2010-ben 576 Ft volt a norma, de mindig túlléptük, nem volt elég, pedig néha adomány is érkezett – fogalmazott az Átlátszónak egy korábbi gyermekotthoni dolgozó.

Szél Bernadett beszélt olyan gyermekotthoni dolgozóval, aki szerint sokszor ők maguk a havi jóval 200 ezer forint alatti fizetésükből visznek be az otthonokba ennivalót az államilag finanszírozott szűkös ellátás kipótlására. Olyan is előfordul, hogy az egy-egy otthonnak helyet adó település lakói adományoznak gyümölcsöt, zöldséget, egyéb élelmiszert az intézménynek.

Ezt megerősítette egy forrásunk, aki korábban gyakornokként látta a helyzetet, majd később gyermekotthonba került családtagja példáján tapasztalta, hogy nemcsak az étkezési kvóta nem elég ezekben az intézményekben, hanem a havi 6 000 forintos ruhapénz sem, amiből például sportcipő vásárlása  is lehetetlen.

Az állami gondoskodásban élő gyerekek ellátását 2011 óta segíti például az üzlethálózathoz kapcsolódó Coop Segély Alapítvány, amely tavaly is több tonna tartós élelmiszert adományozott gyermekotthonoknak. A hirado.hu beszámolója szerint a 2020-as akció során a Pest megyében élő 660 állami gondozott fiatalnak héttonnányi élelmiszer-adomány jut. A segítségnek köszönhetően a gyermekotthonok itt is több millió forintot tudnak megspórolni, amit az ellátás színvonalának emelésére fordíthatnak”.

A Coop Segély Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma élelmiszeradományának átadása a Fővárosi Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola udvarán 2015. március 3-án. Az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága a COOP segéllyel együttműködve 20 millió forint értékben alapélelmiszerekből álló adományt juttat el különleges szükségletű gyermekek számára. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A Központi Statisztikai Hivatal  2019-es adatai jól illusztrálják, hogyan ér egyre kevesebbet a gyermekotthonok 10 éve változatlan étkezési fejkvótája:

Az emelkedő mezőgazdasági termelői árak következtében a burgonyáért 44, a friss zöldségért 22%-kal többet kellett fizetni, mint 2018-ban. A sertéshús ára 9,4%-kal nőtt, amit az afrikai sertéspestis is befolyásolt. A sertéshús világpiaci felvásárlási árának emelkedése a feldolgozott hústermékek árára is hatást gyakorolt, aminek következtében a párizsi felvágott, kolbász ára 6,8, a szalámi, szárazkolbász, sonkáé pedig 5,0%-kal nőtt. A péksütemények árnövekedése 8,7, a kenyéré 7,2, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,8, a tejtermékeké (sajt nélkül) 4,6, a baromfihúsé 1,6%-os volt. A tojás fogyasztói ára 5,2, a tejé 4,9%-kal mérséklődött, utóbbié összefüggött az ultrapasztőrözött (UHT) és a hosszabban eltartható (ESL) tej áfakulcsának 18%-ról 5%-ra történt leszállításával. A nem előfizetéses éttermi étkezés jelentősen (6,8%-kal) drágult.

Az idei ombudsmani vizsgálat a kalocsai gyermekotthon körülményeivel foglalkozott, s ott a 684 Ft-os napi minimumkvótánál kicsivel többet, napi 800 Ft-ot tudnak étkeztetésre költeni. A vizsgálat alapján készült jelentésben foglalt megállapítások nemcsak erre az intézményre, hanem a 7 000 gyermeket ellátó összes otthonra érvényesek. Ez alapján pedig

a gyermekek étkeztetésére fordítható összeg a fejlődő szervezet számára szükséges mennyiségű egészséges táplálék biztosítására nem elegendő”.

Az étkeztetés kapcsán Az NM rendelet 2011. január 1-je óta hatályos 76. § (1) bekezdése szerint a gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően. A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál (684 Ft/fő/nap). A feltárt tényállás szerint a gyermekek napi ötszöri étkezésre fordítható összeg napi 800 Ft, ami meghaladja a jogszabályban meghatározott minimális összeget.

Figyelemmel az inflációra, továbbá arra, hogy a járványhelyzetben az élelmiszerárak jelentősen megnövekedtek, 8 Pl. AJB-6373/2012., AJB-130/2016. és AJB-299/2019. számú jelentések 32 álláspontom szerint a 2011-ben meghatározott ékezési normatívából a fejlődésben lévő fiúk napi ötszöri, egészséges étkezése nem biztosítható. A helyszíni vizsgálat alatt az intézményben nevelkedő gyermekek közül többen tettek utalást arra, hogy a Gyermekotthon által biztosított zsebpénzükből vásárolnak további élelmiszereket az étkezés kiegészítésére, mindezt pedig a Gyermekotthon vezetősége is megerősítette.

Mindezek alapján megállapítom, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba (sic!) élő gyermekek teljes körű ellátásának biztosítása állami feladat, így az étkeztetésükre fordítható minimális összeg huzamosabb ideje, közel 10 éve változatlanul hagyása az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, illetve nem egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvével sem áll a jelentésben.

Erre a megállapításra volt az Emmi-államtitkár válasza, hogy az étkezési norma emelése a költségvetés helyzetétől függ.

Horn Gabriella

Címlapkép: Budapest, 2011. július 25., Gyerekek ebédhez készülődnek a Cseppkő utcai gyermekotthonban, Budapest II. kerületében. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás