Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

földeladások

Ángyán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a kormányzó elithez való jó viszony segíthetett a nagy földek megszerzésében

Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. A sorozat 17. része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladásokat elemzi: a jó kapcsolatok itt is sokat számítottak.

Az elmúlt tíz évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást: egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon. Eközben az agrárminiszter folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél – hangsúlyozza Ángyán József, a 2016 óta kiadott Ángyán-jelentések tanulmánysorozat legújabb dokumentumában.  A második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával.

A sorban a 17. ilyen dokumentum a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladások visszásságait tárja fel: ebből kiderül, hogy a gazdálkodó helyi családok helyett ebben megyében is sokszor a jó kapcsolatokkal bíró vállalkozók, nagybirtokosok jártak jól.

Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni. Bár az állami földek eladását indokoló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, mégis sokszor nem a helyi gazdák, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg a földek jelentős részét.

10 nagy érdekeltség kaszált

Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett 17. jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 hektár és elárverezett 3 878 hektár) mutatja be. A dokumentumból kiderül: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében  – az ország más részeihez hasonlóan –  az árverésre bocsátott földterületek kiválasztásában a kormányzó „elithez” való viszony döntő szerepet játszhatott.

Az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám ennek több mint felét, közel 54%-át a nyertes érdekeltségek alig több mint 8%-a szerezte meg.

2200 hektár tehát nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságoknak”,  hanem a 18 nyertes árverező tagja nevén pályázó 10 nagy érdekeltséghez került.  Ők mind 100 hektárnál nagyobb területre  tettek nyertes árajánlatot.   Az „alsóházi” – 20 ha alatti területet szerző – 88 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek 71%-a eközben csupán a területek alig 18%-ához, kevesebb mint 750 hektárhoz jutott.

Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer persze olyan »családi léptékű« – Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében 30 ha/nyertes árverező – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, ami alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére – vonja le a következtetést Ángyán József. A volt államtitkár azt is sérelmezi, hogy a szabolcsi földpályázatok nyertesei közül néhányan nemcsak, hogy nem „helybeliek”, de több mint 750 hektárt, az elárverezett terület közel 19%-át a kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, átlagosan 23 km (egyes esetekben több mint 40 km)  távolságban lakó pályázók szerezték meg.

E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 4034 ha elkelt megyei földterület közel 50%-a, mintegy 2000 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 300 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult csupán ki olvasható Ángyán József elemzésében.

MSZP-s kötődésű és Fidesz-közeli nyertes is van

Ángyán szerint értelmetlenek és félrevezetőek azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván, hogy az állami cégeket „a management szétlopja”.  A bérleti viszonyok elemzése ugyanis  a volt államtitkár szerint azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében közel 82%-a – 106 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott – azaz nem az állam által művelt – terület volt, közel 36%-át pedig mindössze 5 nagy bérlő használta.

A jelentés szerint  az árverésre bocsátott területek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – a bérlőnek a kormányzó „elithez” való viszonya. A korábban már állami földekhez juttatott „baráti”, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó”  nagy bérlő cégek és/vagy magánszemélyek esetében Ángyán szerint  általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők/tulajdonosok vagy gazdasági/családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. (Jobbára azokat a földeket bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tehettek nyertes árajánlatot.)

A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlőket a földről – állítja Ángyán.

A legújabb Ángyán jelentés szerint a szabolcsi politikaközeli nyertesek között van MSZMP/MSZP kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, FIDESZ-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó , volt polgármester, alpolgármester és  önkormányzati képviselő (mind FIDESZ-KDNP), korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai.

Ángyán József tanulmánya listát közöl a legnagyobb ilyen politika-közeli nyertesekről: 

  • A Tedej agrárholding megyei cégvezetői és/vagy társtulajdonosai alkotta üzleti érdekeltség tagjai,  Gál Gergely Imre, Háda Sándorné és Kaknics Lajos Nyíregyházáról, illetve Tiszakanyárról (603 ha, 894 mFt)
  • Egy azonos lakcímű/árverezési című testvérpár, a tucatnyi cégben érdekelt Toldi Miklós István gépészmérnök, a közbeszerzési pályázatokon igen sikeres, Fidesz-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó üzlettárs fiai, Toldi Máté és Toldi Szabolcs Nyíregyházáról (262 ha, 297 mFt)
  • Tóth Sándor, a helyi Sirokkó Szövetkezet volt elnöke, dohánytermesztő nagygazda, önkormányzati képviselő és üzlettárs családtagjai – unokaöccse, Becsei Zoltán, lánya, Tóth Enikő és felesége, Tóth Sándorné, családi cégük, a szövetkezet-jogutód Sirokkó Kft., valamint a megvásárolt terület zömét bérlő, közvetlenül a földárverések előtt dr. Budai Gyula (FIDESZ) rokonságától, Gerzsánszkiéktól megvett, szarvasmarha tenyésztő Adrivikk Kft., a szántóföldi növénytermesztő Xantofil Kft., valamint a „Nyírségi Dohány” Termelői Csoport Kft. társtulajdonosai és/vagy vezetői – Ófehértóról (184 ha, 159 mFt)
  • Zilainé Molnár Ildikó önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Molnár farm társtulajdonosa, családi cégük, az élelmiszer kis- és mezőgazdasági termék nagykereskedő Molnika Bt. alapító kültagja, valamint az éttermi/mozgó vendéglátó Zimovit Kft. társtulajdonosa, ingatlanos egyéni vállalkozó, valamint édesapja, id. Molnár János, mezőgazdasági és közúti szállító egyéni vállalkozó Újfehértóról. (118 ha, 139 mFt)
  • Simon Barnabás, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, édesapjával, Simon Miklós országgyűlési képviselő (FIDESZ) testvérével, a 2006 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester (előbb független, majd FIDESZ-KDNP) Simon Barnabással közös családi cégük, a desztillált szeszes ital gyártó Agron 10 Focus Kft. és a szarvasmarha tenyésztő Nagyari Kettős Kft. alapító tulajdonos ügyvezetője Érpatakról (68 ha, 170 mFt)
  • dr. Borbás László járási főállatorvos, az Szabolcs – Szatmár -Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője, a Borbás-vendégház tulajdonosa Panyoláról (63 ha, 56 mFt)
  • Kemény József, tucatnyi villamosenergia-termelő, fémszerkezet és műanyagtermék gyártó, építő, illetve ingatlanos cégben érdekelt nagyvállalkozó, volt polgármester majd önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja Geszterédről (37 ha, 36 mFt)
  • Tóth Árpád György, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, több cikluson át volt önkormányzati képviselő, alpolgármester (1998-2010: független, 2010-2019: FIDESZ-KDNP) Sonkádról (19 ha, 14 mFt)
  • Danikáék: korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai (Ferenc, Lajos, Norbert) Ököritófülpösről (19 ha, 22 mFt)
  • Lőrincz Gusztáv, 1998 óta polgármester (független, majd 2010 óta FIDESZ-KDNP), a Tiszabecsi Református Egyházközség gondnoka, volt vendéglátós, ma gazdálkodó, a megvásárolt területet bérlő családi cégük, a Lőrincz és Társa-95 Bt. alapító kültagja, volt beltag vezetője Tiszabecsről (15 ha, 9 mFt)

Ángyán aprólékos munkával dolgozza fel az adatokat

Az Ángyán-jelentések  célja, hogy széles körben bemutassák,  hogyan jelentette be a kormány az ország földvagyonának kiárusítására vonatkozó terveit 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában. Az ezt követő  tiltakozások hatására a kormány kommunikációs kampányt indított a Földet a gazdáknak!-programról, ami az Orbán-kormány korábbi államtitkára, Ángyán József szerint tele volt valótlansággal és csúsztatással. Ahhoz, hogy a tényleges helyzet megismerhető legyen, Ángyán megyénként elemezve kezdte ismertetni a program árveréses földértékesítési eljárásának hátterét és tényeit.

A volt államtitkár minden egyes megyei jelentés publikálásakor hangsúlyozza,  hogy sajnálatos módon a Nemzeti Földügyi Központ (korábban Nemzeti Földalapkezelő, NFA) mostanáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket vagy az azok összegzett tényeit tartalmazó listát, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul ez is csak azért lehetséges, mert Ángyánéknak még idejében sikerült letölteniük az NFA honlapjáról a korábban nyilvánosan hozzáférhető földárverési hirdetményeket, amelyek azóta a jogutód NFK honlapjáról nyomtalanul eltűntek.

A Földet a gazdáknak!-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre.

Az Ángyán-jelentések szerint a helyi gazdák között szinte mindenütt voltak olyan cégtulajdonosok is, akik nem valódi helyi lakosként,  hanem – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ángyán József részletesen elmagyarázza, hogy volt (van) erre lehetőség.

Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a »tartózkodási helyről« kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen. Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:

Ángyán-jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye by atlatszo on Scribd

Horn Gabriella

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

 

Megosztás