Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

sajtóelhárítás

Strasbourg szerint sincs rendben az újságírók kitiltása a határmenti befogadóállomásokról

A Bevándorlási Hivatal a 2016-os menekültválság kellős közepén megtiltotta, hogy újságírónk, Erdélyi Katalin a menekülteket befogadó állomásokon fennálló körülményekről forgasson. A kérelmet a hivatal vezetője sommás indokolással, a menekültek biztonságára és jogaira való hivatkozással tagadta meg. A döntés ellen jogorvoslati lehetőségünk nem volt. A strasbourgi emberi jogi bíróság elé vittük az ügyet (Erdélyi v. Hungary, 9720/17), cikkünkben az eljárás jelen állásáról is beszámolunk.

Erdélyi Katalin évek óta dolgozik oknyomozó újságíróként az atlatszo.hu online újságnál. Az oknyomozó portál fokozottan figyelemmel követte a menekültválság történéseit, így a kérelem benyújtásáig 26 cikket és tényfeltáró írást publikált erről a témáról, amelyek közül Katalin többnek volt a szerzője vagy társszerzője.

2016 nyarán a menekülteket befogadó állomásokon tapasztalható állapotokról szeretett volna riportot készíteni, amihez forgatási engedélyért fordult a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A Hivatal azonban megtagadta a forgatási engedélyt. Arra hivatkozott, hogy az intézményekben elhelyezett személyek biztonsága és személyiségi jogainak védelme zárja ki a forgatást.

Az elutasító döntés okán riporterünk nem léphetett be és nem forgathatott újságíróként a befogadóálllomásokon. Mindeközben a kormányzathoz köthető újságíróknak erre többször lehetősége volt, ezekben az esetekben valamiért nem állt fenn a biztonsági és személyiségi jogi akadály.

Szigorúan őrzött konténertáborok – újságíróként a tranzitzónák bejáratait is nehéz megközelíteni

A sajtó nem léphet be a szerb határnál létrehozott tranzitzónákba, ahol a menedékkérőknek kell lakniuk, amíg az állam elbírálja…

A forgatásnak 2016 nyarán különös jelentősége lett volna, ugyanis Magyarország és Európa egyik legfontosabb problémája volt abban az időben a menekültválság és a menekültekkel való bánásmód. Magyarország kormánya vezető szerepet játszott abban, hogy Európa számos országa megtagadta az ide érkezőktől a nemzetközi egyezményekben garantált menedékjogot, a magyar menekülttáborokban uralkodó állapotokról pedig egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a médiában. A körülményekre tekintettel kiemelt közérdek fűződött ahhoz, hogy a sajtó hiteles és közvetlen tapasztalatokon alapuló riportot tudjon készíteni.

A szabályok szerint a befogadóállomás területére látogató csak az állomás igazgatójának hozzájárulásával léphetett be. Ha pedig az igazgató ezt nem engedélyezte, döntése ellen semmilyen jogorvoslati lehetőség nem volt.

További súlyos probléma volt az eljárással az, hogy az igazgatónak lényegében semmilyen indokolási kötelezettsége nem volt. Sommás döntésében nem fejtette ki, hogy a forgatás mennyiben veszélyeztette volna az elhelyezettek biztonságát vagy személyiségi jogait.

A rendszer tehát úgy zárta el a riporterünket attól, hogy a menedékkérők helyzetéről tudósítson, hogy nem épített be semmilyen érdemi garanciát a rendszerbe. Pedig a véleménynyilvánítás jogába a tények megismerésének joga is beletartozik.

Azaz nem csak az újságíró és az Átlátszó portál, de a (potenciális) olvasók alapvető jogait is korlátozza az állam, amikor indokolás és jogorvoslati lehetőség nélkül tiltja ki a médiát.

Mivel itthon semmilyen jogorvoslati lehetőségünk nem volt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

A strasbourgi Bíróság számos ügyben hangsúlyozta, hogy a sajtó kiemelkedően fontos szerepet tölt be a demokratikus társadalmakban. A sajtó szerepe közvetíti a polgárok felé azokat a nélkülözhetetlen ismereteket, amelyek nélkül lehetetlen megalapozottan részt venni a közügyek megvitatásában. Ennél fogva a sajtót mint a társadalom házőrző kutyáját” (public watchdog) kiemelt alapjogi védelem övezi, ahogy azt a Bíróság az Observer and Guardian, a Jersild és a Kommersant  ügyekben is kimondta.

Kerítés előtti last minute: így jöttünk át a szerb-magyar zöldhatáron | atlatszo.hu

Kerítés előtti last minute: így jöttünk át a szerb-magyar zöldhatáron

A strasbourgi bíróság éppen ezért minden olyan esetben különös gondossággal vizsgálódik, amikor a hatóságok intézkedései direkt vagy indirekt módon akadályozzák a sajtót abban, hogy a közérdeklődésre számot tartó közéleti ügyekről tájékoztatást nyújtson.

A sajtó e tudósításával ugyanis a közéleti vitához járul hozzá, annak alapvető feltételeit teremti meg. E tételeket a Bíróság a Bladet Tromsø vagy a Társaság a Szabadságjogokért ügyekben korábban is kihangsúlyozta. A közüggyel kapcsolatos tájékoztatásnak pedig fontos előfeltétele az oknyomozás, a tények felkutatása.

Amikor az állam az oknyomozó újságírói munkát akadályozza, az cenzúrának minősül.

Ezt több magyar ügyben is rögzítenie kellett már a Bíróságnak (pl.  Magyar Helsinki Bizottság-ügy, Társaság a Szabadságjogokért-ügy).

Álláspontunk szerint Erdélyi Katalin „kitiltása”, újságírói munkájának akadályozása nem volt indokolt, hiszen a táborlakók biztonságát egy fiatal újságírónő megjelenése nem veszélyezteti, továbbá nem volt arányos sem, mivel a védelem akár a belépés előtti biztonsági ellenőrzéssel is elérhető lett volna. A személyiségi jogsértés veszélye sem állt fenn, mivel hangfelvételt Katalin kizárólag az érintett beleegyezésével készíthetett volna. Mindezek fényében tehát a sajtószabadság és az állampolgárok tájékoztatáshoz való joga úgy sérült, hogy ezzel szemben semmilyen jogsérelem valós veszélye nem állt fenn.

Az ügy jelenleg ott tart, hogy a strasbourgi Bíróság a kérelmet megvizsgálva jelezte a kormány felé, hogy a Magyarország elmarasztalásával végződött Szurovecz-ügyben már kimunkálta az irányadó szempontokat, és álláspontja szerint jobb lenne, ha a kormány a Bíróság döntését megelőzve felajánlana Katalinnak ezer eurót, és békés úton igyekezne rendezni a helyzetet.

Viszont ha a kormány esetleg a Bíróság javaslatára fel is ajánlja munkatársunknak a pénzt, nem fogjuk elfogadni, mert szeretnénk ítéletig vinni az ügyet.

Huszár Daniella

Megosztás